07. A gitár sávok keverése

A keverés szól a hangszínről, a panorámáról, a hangosságról és a többi hangszerhez viszonyított hangosságról.

Hangszín

A gitár hangmagassága a basszusgitár, bőgő hangmagassága felett van egy oktávval, tehát úgy is kell beállítani a gitár track hangzását, hogy 200 Hz alatt már ne nagyon szóljon, inkább vágjunk, de ne túl meredeken. Ha az alapon korrektül vannak beállítva a hangszínek, és a mikrofonozás is megfelelő, akkor különösebben a hangszínen nem kell állítani.

Panorámázás

Ha több kísérő gitárszólam van, akkor az egyiket ki kell tenni a bal csatornára, a másikat a jobb csatornára. A gitárszólókat középre illik helyezni, de ha több szólamú a gitárszóló, akkor kicsit balra és jobbra érdemes elhelyezni. Ha a szám egyes részein további kísérő hangszín akkordbontás jelenik meg, akkor azokat a két szélső gitárkiséret közé, de nem középre helyezzük.

Hangosság

A gitárkíséret olyan hangos legyen, hogy a gitár riff hallható legyen, de ne legyen tolakodó, a lábdob, a pergő és az énekes hangját ne nyomja el, ne is közelítse meg hangosságukat. A gitárszóló legyen legalább olyan hangos, mint az énekhang. Mivel a dob hangja és a gitár hangja más tartományban szólal meg, ezért ilyen módon a ritmus is hallatszani fog és a kíséret is.

Effektek használata

A rock zenében valamilyen torzítót használnak a gitárosok általában. A torzító eleve limiterként is funkcionál, ezért torzított gitárra kompresszort ne tegyünk rá. Limitert csak akkor, hogyha a felvétel során néhány hang sokkal hangosabb, mint a többi és bántóan kiugrana.

A kiséretre rá lehet engedni egy kis zengetést (reverb) vagy egy kis visszhangot (delay). A visszhangnál célszerű az ismétlés idejét úgy beállítani, hogy az a szám ütemével szinkronban legyen. Ha van visszhang, akkor azt érdemes átpanorámázni a sztero kép másik oldalára, nem teljesen a szélső pozícióba, hanem a közép és a másik kisérő gitár közé. Ha csak egy kísérő gitár van, akkor a sztereo kép másik oldalán a szélen is szólhat.

A kórus, phaser és ehhez hasonló effektek közül én a kórust szeretem, mert az lebegővé, légiessé teszi a hangzást. Elsősorban gitárakkord szedéseknél, magas hangú ritmusgitározásnál használható. Ha torzított kvintakkordokat fogó vagy mély riffeket játszik a gitáros, akkor a kórus elmosódottá teszi a hangot, nem lesz annyira precíz, ráadásul megváltozik a hang jellege is, tehát a hangszínt is kell állítani.

Hápogó, automata hápogó, phaser effekt használata esetén azt javaslom, hogy a beállításánál csak annyira durva legyen az effekt, hogy ne lógjon ki a hangzása a zene többi részéből. Szokás az is, hogy a durva effektet párhuzamosan keverjük az eredeti gitárhanggal és térben szétválasztjuk a kettőt.