23. Hangszerek jellemző hangtartománya

Egy dolog, ami segíthet egy kicsit abban, hogy eldöntsd, hogy tudod, milyen frekvenciák felelnek meg az egyes zenei hangszerek alapjainak. Elsősorban ez lehetővé teszi, hogy meghatározd a hangok által generált frekvencia tartomány alsó határát. Az 1. ábra azt mutatja be, hogy a különböző hangszerek hangmagasság-tartományai, és így az alapjaik tartományai hogyan viszonyulnak a frekvenciákhoz. Ebből láthatjuk, hogy nem valószínű, hogy sok haszna van, ha egy zene hegedű részét próbáljuk meg az EQ-val 150 Hz alatt kiemelni. A hangszerek nem kívánatos zajainak kiszűrése érdekében általában magas áteresztő szűrőt használnak.

A frekvenciák ismerete jó, ha az 50 Hz-es hálózati zajt akarjuk kiszűrni, mert a zajok általában felharmonikusokkal együtt jelennek meg, tehát a 100 Hz, a 150 Hz és a 200 Hz is megjelenik. Ilyne esetekben érdemes inkább digitális szűrőkkel kísérletezni, mert az analóg rendszerek nem tudnak elég keskeny sávban szűrni.

Hasonló EQ technikákkal egyes ütőshangszerek hangszíneit emelik ki, hogy az ütések még ütősebbek legyenek.

A hangszerek hangja

Az 1. táblázat adatait csak korlátozottan lehet használni a gyakorlatban, mert a hangzás változásáról nem mond semmit.

A szükséges frekvenciákról többet mond az, ha egy keskenysávú szűrővel végigmegyünk a frekveciatartományon és összehasonlítjuk a be- és kikapcsolt szűrővel a hangzást. Megtaláljuk, hogy melyik tartományban okoz a szűrő érezhető változást a hangzásban.

Az alábbiakban az egyes hangszercsoportok hangzásának néhány jellemzőjét írjuk le.

A dob szerelés

Lábdob (Kick)

A legfontosabb összetevője a lábdob hangjának 80 - 100 Hz között van és itt üt például az olyan számokban, mint az AC/DC's 'Back In Black' és Britney Spears' 'Baby One More Time'. az ez alatti tartományt inkább érezni lehet, mint hallani. A melegebb lábdob hang főleg 200-300 Hz-es tartományban van, mint például James Brown's 'I Got You (I Feel Good)' és Stevie Wonder's 'Sir Duke' számaiban. Hogy kisebb hangszórókon is jól hallható legyen a lábdob, ezért megfontolandó, hogy a 2,5-6KHz tartományban is legyen összetevője, hogy érezni lehessen az ütést.Túl sok 80 HZ alatti hang ne legyen, mert az túlvezérli a csatornát, de nem ad élményt. Miután megvan a hangzás tegyél rá compressziót.

Hibák: 600-HZ-1KHz  között dobozhang van. 2kHz-4kHz között kattan a hang.

Pergő dob (SNARE DRUM)

A "kövér" pergődob hangját a 120-400Hz tartomány adja és a fenti példák is ebben a tartományban vannak. A doboz hang, mint például a Guns & Roses 'Sweet Child Of Mine' című számában a legnagyobb energiát a 800Hz - 1.2kHz tartományban tartalmazza, és a dob gyűrű rezonancája 2 - 4 kHz között van, hasonlóan a pergők hangjához  Bob Marley's 'Get Up Stand Up' című reagge számában. A ropogós dob hangot a 4-8kHz tartomány adja meg, A pergő 3-4kHz-es hangja gyakran ütközik a vokál ilyen frekvenciájú hangjaival, ezért keveréskor érdemes a vokált és a pergőt együtt figyelni. A pergőre is érdemes kompresszort tenni.

Tamok (TOM-TOMS)

Az álló tam hangja 100Hz körül a leggazdagabb, a felsőtamok pedig 300 Hz -ig. A kongás és a bőr zaja akár 1-3kHz-is is elmehet.

Cinek (CYMBALS)

Bár a cineket azonosítják a magas hangokkal, a legnagyobb erősítés 100-300 Hz között van! A megütött cin felhangjai (beütő és kísérő) 1-6kHz tartományban vannak. A "sistergős" cinek hangjában 8-12kHz is érezhető.

Setting EQ Gain

A legfontosabb az, hogy jó hangú hangszerek legyenek és az EQ-val csak minimális mértékben kelljen módosítani a hangokat.

Ha lehet több féle hangszínszabályozó egységet érdemes kipróbálni. A névlegesen ugyanazt tudó analóg rendszerek fázisváltozásokat okozhatnak, ami befolyásolja az eredményt. A digitáis rendszerek azonban képesek lehetnek fázisváltozás nélkül elérni a célokat.

Második szabály, hogy inkább vágjunk a hangból, mint emeljünk. Ez különösen akkor fontos, ha keskeny tartományú szűrőket hazsnálunk, mert hajlamosak rezonanciát gerjeszteni. Ha lehet szélesebb spektrumú szűrőket hazsnáljunk és vágjunk!

Az EQ-val való emeléskor csak kevés dB emelés életszerű, de a vágásnál sokkal mélyebb dB értékeket hazsnálhatunk.

A szűrés nem csak a középfrekvenciára, hanem szélesebb spektrumra is hat, ezért érdemes esetleg a szélesebb kisebb szintű csökkentés mellé egy nagyobb, keskenyebb vágást is tenni.

A munka során hasonlítsd össze a hangszínezett hangot az eredeti hanggal olyan módon, hogy kikapcsolod a szűrőt és bekapcsolod azt. A keverésben így össze lehet hasonlítani a hatást.

Húros és fúvósok hangszerek

Húros hangszerek (STRING SECTIONS)

A 200-300Hz tartomány a hangzást gazdagabbá teszi. A közép tartomány a beállításoktól függően hat, nincsen általános szabály. A magas tartomány 7,5-10kHz a húrzajt erősíti, nagyobb, erőteljesebb húr hangot ad.

Rézfúvósok (BRASS SECTIONS)

A 200 - 400Hz tartomány erősítése melegebb hangzást ad, 1-3,5 kHz esetén egy visszafogottabb hangzást ad. A 6-8kHz kicsit rezesebb hangot ad,  8-12kHz élesebb hangot ad.

SOLO TRUMPET & SAX

A szóló trombita és szaxofon hangjában 200-400Hz tartományban van a legtöbb energia és melegség. Kontrasztként az 1-3 kHz kicsit orrhangot, nazálist eredményez. A 6-8 kHz csillogást hoz a hangnak, viszonyt a 8-11 kHz fájdalmas eredményt hozhat.

Equalisation Or Enhancement?

A kezdők által elkövetett gyakori hiba, hogy megpróbálják a hangot ragyogóvá tenni magasemeléssel, amivel a háttérzajt és a sötétséget növelik. Ez a dolgok értésének hiánya. Egy ekvalizer akkor növelheti egy tartomány hangerejét, ha az egyáltalán létezik a zenében. Egy szintetikus hangzás vagy egy mikrofonnal erősített fender zongora hangzásában nincs magas hang, tehát ha magasat emelünk, akkor csak zajt erősítünk.

Ilyenkor a pszichoakusztikus erősítés használata lehet meogldás (korlátozott torzítás, kompresszor, szűrő), mert az így létrejött hang az eredeti hangok felharmonikusait erősíti és a fül jobban elfogadja azokat.

Guitars & Basses

ACOUSTIC GUITARS

A 80-120Hz erősítés kihozza a mélyeket, mint például The Beatles' 'Yesterday' című dalában. A 200-300Hz közötti tartományban a hangzás kicsit nagyobb lesz, mint például a Nirvana's' 'Polly' című számában. Ez utóbbi dal jó példája a 2-5kHz közötti tartomány erősítésének, ami a ritmusgitár tisztaságát jelenti. Az 1-1.5kHz tartomány a The Jam's 'That's Entertainment' című számban egy kicsit nazális hangot eredményez. A 5-10kHz tartomány kiemeli az acélhúros gitár hangzását, mint Natalie Imbruglia's 'Torn' dalában.

ELECTRIC GUITARS

Az elektromos gitárok hangja stílusról stílusra változik, de van néhány alapelv. Az első az, hogy az elektromos gitár alsó hangja alatt csak zaj és zümmögés jön elő, ezért azt vágni kell 80Hz alatt. A gitár melegebb hangzású lesz, ha 125-250 Hz között emelünk, mint a gitárok a Metallica's 'Enter Sandman' című számában.

A másik fontos dolog, hogy a gitár hangfalak 4 kHz felett erősen vágnak, így a gitár élességének hangsúlyozásához a 3-5 kHz közötti tartomány a legjobb, mint például Nirvana's 'Smells Like Teen Spirit' and Chuck Berry's 'Johnny B Goode', for example. ezek feletti frekvenciák csak a zajt növelik, tehát akár vágni is lehet. Ha nagyobb szólkó hangzást szeretnénk, akkor érdemes fontolóra venni a pszichoakusztikus erősítőket (felharmonikus, torzító, kompresszor), mint a Guns & Roses 'Sweet Child Of Mine',

BASSES

A basszusok hangjának legnagyobb része a 80-100 Hz-es régióban szól. a melegebb hangzás érdekében a100-300 Hz-es tartományt emelni lehet. A 300-400 Hz-es tartomány pregnánsabbá, jobban hallhatóvá teszi a basszus hangját, a dallamok megszólalnak rajta.

Az 500-1500 Hz egy kicsit dobozhangot ad a hangszernek. Ha egy kicsit zajossá és zavarossá akarjuk tenni, akkor 2-5kHz között kell emelni. ebben a tartományban megjelennek az érintőkhöz való csapódás hangjai is. A magas emelése kb. 2kHz felett sokkal tisztább hangást adnak és több húr-hangot..

Vocals

Az énekhangok általában erősek az alapfrekvenciák közelében. A lélegzet és a kéz zaj csökkenthető, ha a100 Hz alatti tartományt vágjuk. bár ez az énekhang változásához vezethet és ki kell egyenlíteni másképpen. Az orr hang az 1-3 kHz-es tartományban jelentkezik, míg a jelenlét (presence) a 4-5 kHz-es tartományban. Ha az 1-3 kHz alatt és a 4 kHz--felett vágunk, akkor telefonos hatást kapunk.

A 7-12 kHz-es tartomány a lélegzethangot veszi, míg a 16-18 kHz élénkséget, csillogást ad a vokálnak.