2. Adatmodellek, hierarchikus, hálós

Az adatbázisban tárolt adatokat mindig valamiféle adatmodellnek megfelelően tároljuk.

Az elterjedt adatmodellek:

  • Hierarchikus adatbázis-modell. Ilyen például egy fájlszerkezet, vagy a Windows regisztrációs adatbázisa. Szokás a hierarchikus adatbázisokat fával szemléltetni.
    • A hierarchikus adatbázisokban az adatok között hierarchia van, és általában egy a többhöz kapcsolat. Ilyenkor azt mondjuk, hogy egy adatnak több gyerek adata van. A gyerek adatok azok, amelyek a fa ágain lejjebb helyezkednek el.
    • Az adatok a fa egy csomóponjai.
    • Az adatok elérése során relatív elérésről beszélünk, amikor a hierarchia egy adott helyén lévő adatból kiindulva írjuk le egy másik adat helyét a kapcsolatokon keresztül (példa:  ../../elso szint/Második szint/adat)
    • Az adatok elérése abszolút, amikor a hierarchia legfelsőbb szintjéről kiindulva írjuk le egy adat elérési helyét. (C:/Első szint/második szint/adat)
    • Tipikus kérdés a fa bejárása, vagyis az adatok kiiratása valamilyen sorrendben
  • Hálós adatbázis-modell. Ilyet használunk például térképek tárolásakor, ábrázolásakor.
    • Matematikailag gráfokkal szokás leírni a hálós adatbázisokat.
    • Az adatok a háló csomópontjaiban helyezkednek el.
    • Az adatok közötti kapcsolat hossza is jellemezheti a kapcsolat minőségét. Az adatok közötti kapcsolatot a háló éleinek hívják.
    • Az adatok között lehet irányított vagy irányítatlan kapcsolat
    • Tipikus kérdések lehetnek
      • a háló bejárása, azaz minden adat elérése legalább egyszer,
      • a legrövidebb út megtalálása két adat között.
  • Relációs adatmodellek - ezzel foglalkozunk