Az álhírek és a hiszékeny emberek

Jól értesültnek lenni jó. Az információ hasznos, de a túl sok, ellenőrizetlen információ egyértelműen káros és megzavarja az átlegos ember értékítéletét. Manapság sokan különböző hírportálokon, Facebookon és egyéb felületeken barangolva rengeteg hírt olvas. Otthon, autóban gyakran megy a rádió és a családok otthon esténként néznek TV-t.Mindezeken a felületeken rengeteg hír zúdul ránk és sokszor nem tudjuk eldönteni, hogy amit olvasunk, látunk, hallunk igaz-e. Azt persze tudjuk, hogy ebben a pillanatban is trollok, hackerek, erre felkért ügynökségek tízezrei - gyakran kormányzati megrendelésre - gyártják az álhíreket, írják a légből kapott anyagokat és terjesztik a mocskot.

Kutatás az álhírekkel kapcsolatban

Mi ezzel a céljuk és hogyan hat az átlagos emberre? Erre kerestek választ a genti egyetem kutatói. A laboratóriumi körülmények között elvégzett kutatások rávilágítottak arra, hogy az álhírek az emberek értékítéletét még akkor is megváltoztatják, hogyha a hírekről utólag kiderül, hogy nem igazak, hamisak.

Nem zörög a haraszt, kabátlopási ügyek mindig is voltak, de a mai felgyorsult világban, a Facebookon, hírportálokon gyakran özönlenek a politikai megrendelésre készülő álhírek. Goondoljunk csak embereket lejárató kampányokra, Donald Trump számára nem kedvző hírekre adott válaszaira, egyszóval az összes hazugságot valóságnak beállító nap-nap után felbukkanó ügyekre. Ebbe a körbe tartozik a "chemtrail", a "migránsok megerőszakoltak nőket" és a szomszéd kislányt lopáson kapták az áruházban szintű gangos házak lépcsőfordulóiban elterjedő pletykák is. Persze a jelenség korábban is létezett, de mára az információözön felfújta ezeket a jelenségeket.

A kísérletek alatt egy létező személyt egy tolvajlással hozták összefüggésbe és különböző felületeken sulykolták a kisérleti alanyoknak. Utána odaadták nekik a feltételezett személy fiktív önéletrajzát és teszteket töltettek ki velük, hogy mi a véleményük az illetőről. Később közölték a résztvevőknek, hogy amit mondtak nekik az mind kamu és újra kitöltették velük az önéletrajz alapján ugyanazokat a teszteket. A kísérleti alanyok a reklámok hatására sokkal rosszabb véleményt nyilvánítottak ki a személyről és ez a véleményük még mindig rosszabb maradt róluk, amikor kiderólt, hogy kamu volt az álhír, mint a kontrollcsoport tagjainak a véleménye. Ez azt jelentette, hogy az álhírek maradandó véleményváltozást okoztak az alanyoknak.

A kísérletek alapján az is kiderült, hogy az álhírek elleni "védekezés" sikeressége összefüggésben van a személyek IQ-jával is, tehát a műveltebb, szélesebb látókörű emberek jobban tudnak védekezni az ilyen hatások ellen.

Miért használják a reklámok, a politikai megrendelők, a "hazugsággyárakat"?

Nyilvánvalóan, ha hetekig, hónapokig sulykolnak hitelesnek gondolt üzeneteket a médiákban - TV-ben, rádióban, hírekben, reklámokban - , akkor az átlagos hírfogyasztó előbb-utóbb hitelt ad nekik. Ezt az alapja a reklámiparnak is, hiszen a jó reklám minden felületen dől és sokáig tart. A jó reklám után mindig megnő az eladott áru mennyisége. Még akkor is, ha az áru mégsem olyan jó, mint a reklámokból hisszük.

A politika esetén az eladandó áru a párt, a képviselőjelölt, a miniszterelnök jelölt, akit el kell adni, még akkor is, ha valójában nem is az, akinek látszik.

Hogyan lehet védekezni az ilyen álhírdömpong ellen?

  • Ellenőrizzük le más hitelesnek tartott forrásból a hír igazságtartalmát
    • Ha egy áruról van szó, akkor nézzük meg független elemző ujságokban, hogy mit írnak a konkrét termékről. Például egy autóról szóló reklám esetén nézzük meg, hogy a http://totalcar.hu mit ír róla.
    • Ha egy kormánypropagandát próbálunk elhinni, akkor hallgassuk meg az ellenzék véleményét is.
  • Miért tartjuk hitelesnek?
  • Talán azért, mert sokszor hallottuk és így megszoktuk?
  • Tudunk-e olyasmiről, ami megcáfolja?
  • Szólnak-e mellette ismert bizonyítékok?

Persze ez nagyon nehéz. sokszor a reklámozónak, az álhírek hozójának pontosan az a célja, hogy a hírfogyasztó ne tudja eldöntne, hogy a hír igaz és ne a valósággal foglalkozzon, hanem a valóságot függönyként eltakaró hazugságokkal.

Az eredeti cikket itt lehet elolvasni és itt további érdekességeket olcvashatsz az Álhírvadászok oldalain!