Ehhez a jegyzethez el lehet olvasni az Adatbázis-kezelés jegyzet, de nem szükséges.
Az SQL (= Structured query Language) egy adatokkal foglalkozó struktúrált lekérdező nyelv. A lekérdező nyelvnek vannak parancsai, amit egy kliens elküld az adatbázis szervernek, majd egy eredményt, adatok struktúrált halmazát úgynevezett rekordset-et kap vissza a kliens. A kliensnek utána ezt a rekordsetet kell feldolgoznia és értelmes kimenetet készíteni belőle:
A folyamat:
| Kliens (pl. Egy WEBOLDAL) | Átviteli csatorna | szerver oldal |
| Összeáll egy SQL utasítás | => (IP, memória, stb...) | A szerver megkapja az utasítást |
| A kliens oldali program létrehozza a kimenetet a visszakapott adatokból | <= (IP, memória) | A szerver feldolgozza az utasítást és létrejön egy rekordset |
A kliens és a szerver lehet ugyanazon a fizikai számítógépen és lehet informatikai hálózattal összekötött számítógépeken is. Ebben az esetben az adatátvitel tipikusan a TCP/IP protokollon keresztül zajlik.
Minden SQL szerver esetén - így a MYSQL esetén is - az SQL parancs elküldése előtt a kliensnek be kell jelentkeznie a szerverre, amely leggyakrabban IP cím, port, usernév, jelszó segítségével engedélyezi a belépést. Tipikus fejlesztői beállítások MYSQL esetén:
- IP cím: 127.0.0.1
- Port: 3306
- Usernév: root
- jelszó: root
Minden XAMP, LAMP, stb... programcsomag része a MySQL szerver és a rendszer leírásában benne van, hogy milyen adatokkal lehet hozzákapcsolódni a MYSQL-hez.
Miután a kliens (pl. weboldal, Windowsos C#-ban írt program...) hozzákapcsolódott a MYSQL szerverhez, utána már a parancsok és a rekordszetek a kliens és a szerver között korlátlanul áramolhatnak. Itt láthattok példát arra, hogy hogyan kell PHP-ban, illetve C#-ban az adatbázishoz kapcsolódni és ott lekérdezéseket futtatni.
Megjegyzés:
A továbbiakban az példáinkat egy iskolai adatbázis alapján írom le, amelynek a definícióit az adatdefiniáló fejezet elején írom le.