Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene = ezek az oldal témái
Stúdiófelvételek. A szerzeményeimből: rockzenék, popzenék, a legjobb zenéim válogatások
Az internetes kommunikáció sablonja:
Az internetes kommunikáció párbeszéd jellegű. A kommunikációt rendszerint egy böngésző kezdeményezi egy felhasználó számítógépéről úgy, hogy a böngésző parancssorába beírjuk egy internetes tárhely címét.
A HTML szabvány a JPG, PNG és a GIF szabványú képeket jeleníti meg. Minden más szabványt esetleg megjelenít egy böngésző, de nem lehetünk biztosak benne. Melyek ezeknek a képformátumoknak a tulajdonságai?
A táblázatok használata a legrégebbi megoldás arra, hogy a szövegeket ne csak egymás alá, hanem egymás mellé oszlopokba és sorokba rendezve jelenítsünk meg. Bár a HTML elmélet azt mondja, hogy ezt a lehetőséget ne használjuk pozicionálásra, vagy csak nagyon kevéssé, de gyakran a táblázatok használata a legkézenfekvőbb megoldás az ilyen jellegű feladatok megoldására.
A táblázat sorokból és azon belül cellákból (oszlopokból) áll a HTML szerint. Valójában az oszlop elnevezés necces, ugyanis inkább cellákról beszéhetünk, amelyek minden sorban ugyanannyian vannak.
A listák gyakori részei a tartalmak megjelenítésének. Különösen a jegyzetek, tananyagok, tudományos értekezések tartalmaznak ilyen jellegű szövegeket.
<ul>
<li>Első elem</li>
<li>Második elem</li>
<li>Harmadik elem</li>
</ul>
Nem túl bonyolult. Megjelöljük a lista elejét, végét és a lista pontjait.
Egymásba ágyazott listák
Az internet weboldalait sokan egy hálózattal azonosítják, hiszen gyakori, hogy a weboldalak más weboldalakra hivatkoznak. A hivatkozásokat linkeknek hívjuk. A hivatkozások lehetnek külső linkek - ekkor egy másik webhely oldalára hivatkozunk, lehetnek belső hivatkozások - ekkor a saját webhelyünk oldalait kapcsoljuk össze, illetve lehet hivatkozás az azonos oldalon lévő másik szövegrészre is. Speciális eset, amikor egy email címre hivatkozunk.
Mivel a HTML a szöveg tartalmáért felel elsősorban, és a keresők is elsősorban a tartalomra fókuszálnak, ezért az idők során kialakult az a szokás és végül ma már szentesített "törvény", hogy a fontosabb rövid tartalmakat kiemelik a HTML oldalak szerkesztői a <H1>...<H7> tagek segítségével. A kisebb szám a fontosabb tartalmat jelenti.
Ezeket a tageket címsoroknak használjuk.
A BODY tag részben használt jelölők jelennek meg a HTML oldalon az ablakban. A <BODY> ........</BODY> tag-ek közötti rész az, ami látszik.
Ide írhatunk bármilyen folytonos szöveget és a szöveg megjelenési tulajdonságait lehet módosítani a tag-ekkel. Nagyjából olyan dolgokat tudunk itt is végezni, mint egy szövegszerkesztőben, de azért a HTML oldal szegényesebb, mint egy modern szövegszerkesztő.
A HTML oldal minden esetben a <HTML> taggel kezdődik és a </HTML> zárótaggel végződik.
A HTML oldal fej részét a <HEAD> .....</HEAD> tag páros zárja közre. Ami a head részben van nem látszik. Akkor mi értelme van ennek?
A fejlécben adhatjuk meg a weboldal címét. Erre a <TITLE>...</TITLE> párost használjuk. Ez látszik a böngésző ablakának tetején.
Először az igényekről. Amikor elkezd valaki programozást tanulni, használja az egyszerű utasításokat és egyszerű vezérlési szerkezeteket, majd egyre bonyolultabb alkalmazásokat kezd el írni. Van, aki megmarad az egyszerű szinten. Neki soha, vagy csak nagyon ritkán lesz szüksége az OOP használatára. Abban az esetben, amikor adatbázis is kerül az alkalmazásba, sok feltételnek megfelelő összetett programot írunk, előbb-utóbb nem elkerülhető az OOP használata.
A HTML nem programozási nyelv, mert segítségével nem lehet programot írni. Ezt jelölő nyelvnek szokás hívni. Egy HTML oldal felépítésének szabályai vannak, amelyek alapján a böngésző az oldal tartalmát megjeleníti és az oldal jelölői alapján azt is megérti, hogy a tartalom milyen módon jelenjen meg, például táblázatosan, folytatólagosan, bekezdésenként stb...