Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene

Amikor grafikus felületet hozunk létre C#-ban, akkor elsősorban vizuálisan programozunk. Ilyenkor a háttérben létrejönnek úgynevezett leíró fájlok (XML fájlok) és egyúttal létrejönnek C# fájlok is, amiket a fejlesztő rendszer a háttérben létrehoz. Az így létrehozott grafikus objektumoknak vannak alapértelmezett tulajdonságai, amelyeket a grafikus szerkesztővel való műveletek során hozunk létre és állítunk be. Ezeket az értékeket az IDE felületén is módosítani tudjuk. A grafikus elemek mindegyike alapvető tulajdonságokat tartalmaz.

Eseményvezérelt programozás

A hagyományos programozási módszer azon alapul, hogy a programozó vezeti a felhasználó kezét. A program elindul, egy-két dolgot lehet vele művelni, majd miután ezt elvégezte a programnak vége van.

A modern operációs rendszerek - elsősorban a grafikus rendszerek - azonban más működési elvet kínálnak. Általában rendelkeznek grafikus felülettel. Ezen a felületen el lehet helyezni grafikus elemeket, mint például ablak, gomb, csúszka, beviteli mező, stb...

A fájlkezelés során több lehetőségünk van, amelyek egymáshoz hasonlóak, de mindegyiket érdemes kicsit máskor használni.

A lista olyan adatszerkezet, amely azonos típusú - azonos méretű - adatokból áll. Ebben hasonlít a tömbökhöz, de vannak különbségek. A tömbök elemeinek elérése csak az indexeken keresztül történik, de a lista elemeinek elérése más fajta is lehet.

Magyarázat

A verem az informatika számos területén használandó adattípus, amelynek a lényege az, hogy ha egy verembe sorban egymás után bedobunk adatokat, akkor az adatok egymás fölé kerülnek. Ha ki akarunk venni belőle adatot, akkor mindig a verem tetején lévőt vehetjük ki.

A verembe tett adatok mennyisége mindig korlátos. Ha tele van a verem, akkor nem tudunk további adatot betenni. Ha üres a verem, akkor nem tudunk kivenni adatot!

Hol használnak ilyen szerkezeteket?

Az objektum orientált programozás (OOP) azért jött létre, hogy az 1960-as években egyre összetettebbé és bonyolultabbá váló programokban csökkentsék a meglévő hibákat. A használt adatszerkezetekben több alkalommal szerepeltek szöveges adatok, dátumok és egyéb nem numerikus adatok. A szoftverek fejlesztésén munkacsoportok kezdtek dolgozni.

A felsorolás típus konstansok egymás utáni felsorolását adja és ennek segítségével lehet egy új adattípust létrehozni. Ilyenkor a fordító a fordításkor a felsorolt azonosítókat besorszámozza a beírás sorrendjében 0-tól kezdődően és futáskor valójában a sorszámokkal végzünk műveleteket, továbbá az adattípus bármelyik elemének kiiratásakor is a sorszámot írja ki a program.

A felsorolás típus az enum szóval azonosítjuk és ez a System.Enum osztály egy példánya lesz.

Char - karakter típus

Elemi adattípus. A karaktereket a memóriában két byte-on azaz 16 biten tárolja a C#. Ezt unicode-nak hívják. A karaktertípusú változó értékét aposztrófok között (') kell megadni. pl.

A tömböket úgy tudjuk egyszerűen elképzelni, hogy dobozokat rakunk egymás mellé, a dobozokat megszámozzuk. A dobozok sorozatát nevezzük tömbnek. Az egyes dobozokat a tömb elemeinek nevezzük. Ha egy dobozra hivatkozni akarunk, akkor megnevezzük a sorszámát, más néven az indexét.

Egy dimenziós tömbök

A dobozok egy sorban vannak. Egy sorszámmal tudunk hivatkozni valamelyikre. A sorszámozás mindig 0-val kezdődik.

Lokális, Globális és statikus változók

Ha egy program írása során mindig minden változót használnunk kellene / lehetne, akkor a korábban megfogalmazott változónév adási módszereink csődöt mondanának.

Alapszabály, hogy egy változó abban a programblokkban létezik, amelyikben deklaráltuk. Ez az élettartama.

Változó láthatósága azt a programrészt jelenti, ahonnan a változó értékét elérjük, esetleg módosíthatjuk.