Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene = ezek az oldal témái
Stúdiófelvételek. A szerzeményeimből: rockzenék, popzenék, a legjobb zenéim válogatások
A lista olyan adatszerkezet, amely azonos típusú - azonos méretű - adatokból áll. Ebben hasonlít a tömbökhöz, de vannak különbségek. A tömbök elemeinek elérése csak az indexeken keresztül történik, de a lista elemeinek elérése más fajta is lehet.
Magyarázat
A verem az informatika számos területén használandó adattípus, amelynek a lényege az, hogy ha egy verembe sorban egymás után bedobunk adatokat, akkor az adatok egymás fölé kerülnek. Ha ki akarunk venni belőle adatot, akkor mindig a verem tetején lévőt vehetjük ki.
A verembe tett adatok mennyisége mindig korlátos. Ha tele van a verem, akkor nem tudunk további adatot betenni. Ha üres a verem, akkor nem tudunk kivenni adatot!
Hol használnak ilyen szerkezeteket?
Az objektum orientált programozás (OOP) azért jött létre, hogy az 1960-as években egyre összetettebbé és bonyolultabbá váló programokban csökkentsék a meglévő hibákat. A használt adatszerkezetekben több alkalommal szerepeltek szöveges adatok, dátumok és egyéb nem numerikus adatok. A szoftverek fejlesztésén munkacsoportok kezdtek dolgozni.
A felsorolás típus konstansok egymás utáni felsorolását adja és ennek segítségével lehet egy új adattípust létrehozni. Ilyenkor a fordító a fordításkor a felsorolt azonosítókat besorszámozza a beírás sorrendjében 0-tól kezdődően és futáskor valójában a sorszámokkal végzünk műveleteket, továbbá az adattípus bármelyik elemének kiiratásakor is a sorszámot írja ki a program.
A felsorolás típus az enum szóval azonosítjuk és ez a System.Enum osztály egy példánya lesz.
Elemi adattípus. A karaktereket a memóriában két byte-on azaz 16 biten tárolja a C#. Ezt unicode-nak hívják. A karaktertípusú változó értékét aposztrófok között (') kell megadni. pl.
A tömböket úgy tudjuk egyszerűen elképzelni, hogy dobozokat rakunk egymás mellé, a dobozokat megszámozzuk. A dobozok sorozatát nevezzük tömbnek. Az egyes dobozokat a tömb elemeinek nevezzük. Ha egy dobozra hivatkozni akarunk, akkor megnevezzük a sorszámát, más néven az indexét.
A dobozok egy sorban vannak. Egy sorszámmal tudunk hivatkozni valamelyikre. A sorszámozás mindig 0-val kezdődik.
Ha egy program írása során mindig minden változót használnunk kellene / lehetne, akkor a korábban megfogalmazott változónév adási módszereink csődöt mondanának.
Alapszabály, hogy egy változó abban a programblokkban létezik, amelyikben deklaráltuk. Ez az élettartama.
Változó láthatósága azt a programrészt jelenti, ahonnan a változó értékét elérjük, esetleg módosíthatjuk.
A C#-ben ugyanúgy, mint más programozási nyelvekben a forrásszöveg utasításainak végrehajtása alapvetően fentről lefelé zajlik. Ilyen módon csak szekvenciális programokat lehet írni, azonban rövid tanulás után szükségessé válik elágazásokat és ciklusokat tartalmazó programok írása is. A vezérlési szerkezetek, mint mindig itt is a C-hez hasonlóak.
A C# nyelv erősen típusos nyelv. (ellentétben a PHP-val vagy Javascripttel) Ebben a nyelvben a változók használata előtt
A deklarálás a változó típusának megadásával megadjuk azt, hogy a változó mekkora helyet foglal el a memóriában és mekkorák és milyenek lehetnek a lehetséges értékei. A deklarálás során utasítjuk a programot, hogy a megadott memóriaméretet foglalja le a program futása során.
A C nyelvet Kernighan és Ritchie fejlesztette ki az 1970-es években.
1999 - A C# fejlesztésének kezdete
.Net - A Microsoft által kifejlesztett keretrendszer grafikus felületen és összetett programok programozásához
Mono - Novell => Linux => Más platformok
Visual Studio 2016 - Fejlesztő rendszer
A C# objektum orientált programozási nyelv, ugyanakkor a tanulás során ezt a tulajdonságát az elején még nem használjuk ki.