Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene = ezek az oldal témái
Stúdiófelvételek. A szerzeményeimből: rockzenék, popzenék, a legjobb zenéim válogatások
A Windows Form Applicationokban a grafikus programok használatához létre kell hoznunk egy festővásznat (Canvas), más néven egy grafikus felületet és kell rátennünk a form-ra.
Ehhez használnunk kell az alábbi előregyártott könyvtárakat:
using System.Drawing;
Ha az alkalmazásunkban több helyen akarjuk használni a grafikát, akkor érdemes egy helyen létrehozni és az alkalmazásra nézve globálissá tenni a grafikus felületet.
Amikor grafikus felületet hozunk létre C#-ban, akkor elsősorban vizuálisan programozunk. Ilyenkor a háttérben létrejönnek úgynevezett leíró fájlok (XML fájlok) és egyúttal létrejönnek C# fájlok is, amiket a fejlesztő rendszer a háttérben létrehoz. Az így létrehozott grafikus objektumoknak vannak alapértelmezett tulajdonságai, amelyeket a grafikus szerkesztővel való műveletek során hozunk létre és állítunk be. Ezeket az értékeket az IDE felületén is módosítani tudjuk. A grafikus elemek mindegyike alapvető tulajdonságokat tartalmaz.
A hagyományos programozási módszer azon alapul, hogy a programozó vezeti a felhasználó kezét. A program elindul, egy-két dolgot lehet vele művelni, majd miután ezt elvégezte a programnak vége van.
A modern operációs rendszerek - elsősorban a grafikus rendszerek - azonban más működési elvet kínálnak. Általában rendelkeznek grafikus felülettel. Ezen a felületen el lehet helyezni grafikus elemeket, mint például ablak, gomb, csúszka, beviteli mező, stb...
A fájlkezelés során több lehetőségünk van, amelyek egymáshoz hasonlóak, de mindegyiket érdemes kicsit máskor használni.
A lista olyan adatszerkezet, amely azonos típusú - azonos méretű - adatokból áll. Ebben hasonlít a tömbökhöz, de vannak különbségek. A tömbök elemeinek elérése csak az indexeken keresztül történik, de a lista elemeinek elérése más fajta is lehet.
Magyarázat
A verem az informatika számos területén használandó adattípus, amelynek a lényege az, hogy ha egy verembe sorban egymás után bedobunk adatokat, akkor az adatok egymás fölé kerülnek. Ha ki akarunk venni belőle adatot, akkor mindig a verem tetején lévőt vehetjük ki.
A verembe tett adatok mennyisége mindig korlátos. Ha tele van a verem, akkor nem tudunk további adatot betenni. Ha üres a verem, akkor nem tudunk kivenni adatot!
Hol használnak ilyen szerkezeteket?
Az objektum orientált programozás (OOP) azért jött létre, hogy az 1960-as években egyre összetettebbé és bonyolultabbá váló programokban csökkentsék a meglévő hibákat. A használt adatszerkezetekben több alkalommal szerepeltek szöveges adatok, dátumok és egyéb nem numerikus adatok. A szoftverek fejlesztésén munkacsoportok kezdtek dolgozni.