Az iskolában az osztályfőnök elsősorban adminisztrátor. Miért ne tölthetné be pedagógiai feladatát az adminisztrátori feladata helyett? Korábban kifejtettem, hogy mely területeken kellene informatikai rendszerekkel segíteni az iskolai adminisztrációs munkát. Az osztályfőnökök az adminisztráció terhétől részlegesen megszabadulva képesek lennének a diákokkal személyesen foglalkozni
A mentorok rendszere olyan megoldás lehetne, amikor egyes, arra alkalmas tanárok személyes kapcsolatot építenének ki az iskolában tanuló diákokkal, néhánnyal. Ha belegondolunk, egy iskolában körülbelül 1:10 a tanárok és diákok aránya. Mivel nem minden tanár alkalmas mentornak azért el lehetne mondani, hogy mentorok nem több, mint 20 gyerek mindennapi nyűgjével foglalkozhatnának. Az iskola napi történéseiben, az előmenetelükben és ehhez hasonló dolgokban.
Úgy gondolom, azonban, hogy 20 diák problémájával foglalkozni nem túl hatékony, és nem is mindig szükséges, ezért ki lehetne dolgozni a diák mentorok hálózatát, amely olyan felsőbb évfolyamos, talpraesett diákokból állna, akik képesek alsóbb évfolyamos társaikat pátyolgatni, terelgetni és adott esetben fegyelmezni. Például egy középiskolában a 11-12 évfolyamon már elképzelhető olyan diákokból álló testület, amely a 9-10-esek fegyelmi és egyéb ügyeivel foglalkozna.
Akár egyfajta diákbíróságot is fel lehetne állítani, ahol a problémás diákokat saját társaik fegyelmeznék meg.
Például a kisebbségi problémákat az adott kisebbséghez tartozó, de normálisan gondolkodó diákok jobban meg tudnák oldani, mint a tanárok.