Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene = ezek az oldal témái
Stúdiófelvételek. A szerzeményeimből: rockzenék, popzenék, a legjobb zenéim válogatások
A stílusok megadásánál meghatározhatjuk, hogy a HTML TAG-ek mely körére legyen érvényes a stílus. Ezt kijelölésnek hívjuk (SELECTOR). Az alábbi lehetőségek a leggyakrabban használhatók.
A böngészők az utolsó húsz évben úgy változtak, hogy a HTML-ben megadott néhány formázó tagek látványelemei felülbírálhatók, átírhatók. Nem drótozták be ezeket a stíluselemeket, hanem alapértelmezetten hozzárendelték a TAG-hez, de azt bármikor át lehet írni. Jelenleg is, ha HTML TAG-gel akarunk formázni egy szöveget, akkor is a CSS féle stílus elemeket használjuk.
A HTML 5-ben új funkciók jelentek meg, amelyekkel adatokat a korábbiaknál könnyebben lehet megjeleníteni szabványosan:
50 :
100 :
13 :
0 :
Az internetes kommunikáció sablonja:
Az internetes kommunikáció párbeszéd jellegű. A kommunikációt rendszerint egy böngésző kezdeményezi egy felhasználó számítógépéről úgy, hogy a böngésző parancssorába beírjuk egy internetes tárhely címét.
A HTML szabvány a JPG, PNG és a GIF szabványú képeket jeleníti meg. Minden más szabványt esetleg megjelenít egy böngésző, de nem lehetünk biztosak benne. Melyek ezeknek a képformátumoknak a tulajdonságai?
A táblázatok használata a legrégebbi megoldás arra, hogy a szövegeket ne csak egymás alá, hanem egymás mellé oszlopokba és sorokba rendezve jelenítsünk meg. Bár a HTML elmélet azt mondja, hogy ezt a lehetőséget ne használjuk pozicionálásra, vagy csak nagyon kevéssé, de gyakran a táblázatok használata a legkézenfekvőbb megoldás az ilyen jellegű feladatok megoldására.
A táblázat sorokból és azon belül cellákból (oszlopokból) áll a HTML szerint. Valójában az oszlop elnevezés necces, ugyanis inkább cellákról beszéhetünk, amelyek minden sorban ugyanannyian vannak.
A listák gyakori részei a tartalmak megjelenítésének. Különösen a jegyzetek, tananyagok, tudományos értekezések tartalmaznak ilyen jellegű szövegeket.
<ul>
<li>Első elem</li>
<li>Második elem</li>
<li>Harmadik elem</li>
</ul>
Nem túl bonyolult. Megjelöljük a lista elejét, végét és a lista pontjait.
Egymásba ágyazott listák
Az internet weboldalait sokan egy hálózattal azonosítják, hiszen gyakori, hogy a weboldalak más weboldalakra hivatkoznak. A hivatkozásokat linkeknek hívjuk. A hivatkozások lehetnek külső linkek - ekkor egy másik webhely oldalára hivatkozunk, lehetnek belső hivatkozások - ekkor a saját webhelyünk oldalait kapcsoljuk össze, illetve lehet hivatkozás az azonos oldalon lévő másik szövegrészre is. Speciális eset, amikor egy email címre hivatkozunk.
Mivel a HTML a szöveg tartalmáért felel elsősorban, és a keresők is elsősorban a tartalomra fókuszálnak, ezért az idők során kialakult az a szokás és végül ma már szentesített "törvény", hogy a fontosabb rövid tartalmakat kiemelik a HTML oldalak szerkesztői a <H1>...<H7> tagek segítségével. A kisebb szám a fontosabb tartalmat jelenti.
Ezeket a tageket címsoroknak használjuk.
A BODY tag részben használt jelölők jelennek meg a HTML oldalon az ablakban. A <BODY> ........</BODY> tag-ek közötti rész az, ami látszik.
Ide írhatunk bármilyen folytonos szöveget és a szöveg megjelenési tulajdonságait lehet módosítani a tag-ekkel. Nagyjából olyan dolgokat tudunk itt is végezni, mint egy szövegszerkesztőben, de azért a HTML oldal szegényesebb, mint egy modern szövegszerkesztő.