Tanítás, webfejlesztés, programozás, informatika, rock zene

Akkordok fordításai

Amikor egy akkordot leírunk, akkor elmondjuk a hangokat. Például a C dúr hármashangzat: C, E, G. Ez az alap, ugyanakkor ez is C dúr akkordot jelent: E, G, C' és ez is: G, C, E.

Ugyanazok a hangok, ugyanaz az akkord, de mégsem szólnak ugyanúgy. Ezek az akkordok fordításai.

Mivel 2020. februárjában bezárt a világ a COVID miatt, ezért a 2020-as szezonból a két napos Donovaly volt csak meg, az igazi egy hetes túrát sajnos kihagytuk. 2021 decemberében - majdnem két év után eljutottam Eplénybe. Aki ismeri, az tudja, hogy Eplény olyan, mint a magyar narancs, hasonlóan néz ki, de nem az igazi. Egy pálya volt nyitva, ott volt hóágyúzott hó, mindenhol máshol barna táj. A pálya kb. 1,5 km hosszú és kék nehézségű. Nem túl széles, de nem is túl keskeny. Tanulni ideális.

2020-ban új időszámítás kezdődött. A világ megváltozott. COVID, bezárkózás. Majd 2021 elején új élet jött a világra. Ez egy új kor... Igaz történetek (vagy valami hasonló...)

A világegyetem története látható az alábbi ábrán.

Az ősrobbanás utáni milliomodik másodpercre visszatekintve nem voltak atomok, sőt atommagok sőt neutronok és protonok sem. Az anyag kvark-gluon plazmaként töltötte ki a világegyetemet.

Ősrobbanás

A protonoknak és a neutronoknak is van belső szerkezete. Ütközési kísérletek során kiderült, hogy nagy energiájú ütközések esetén a protonban 3 szórócentrum is található. A szórási kísérletekben rengetek különféle tulajdonságú részecskék jelentek meg. A ritka részecskéket mezonokonak hívták, a többieket barionoknak.

A magerők közvetítéséhez - csakúgy, mint az elektromágneses kölcsönhatásnál - szükséges egy részecske. Ez a Pi-mezon (Pion)

P-mezon (töltött):

  • mpion = 139,57 MeV/c2
  • Elektromos töltése: ±
  • spinje: 0

P-mezon (semleges)

  • mpion = 135 MeV/c2
  • Elektromos töltése: 0
  • spinje: 0

További nehéz részecskéket találtak kozmikus sugárzásban. Ködkamrákban észlelték őket, különböző reakciókban vettek részt.

A XX. század első felében több elméleti fizikus "játszadozott" a fizikai tényeket leíró egyenletekkel és ennek eredményeként megjósolták, hogy létezhetnek olyan elektronok, amelyeknek pozitív a töltése. ezeket pozitronoknak nevezték el, amelyet a kísérleti fizikusok 1932-ben detektáltak is.

Miután kiderült,m hogy a fotonok (fény) kettős természetű, azaz részecskeként és hullámként is viselkedhet felvetődött az a kérdés, hogy más anyagok is viselkedhetnek-e időnként hullámként.

A XIX. század végén és a XX. század elején több kutató is vizsgálta a sugárzó anyagokat és azt találta, hogy egyes anyagok normál állapotban is különböző sugárzásokat bocsátanak ki. ezt a kutatók alfa, béta és gamma sugárzásnak nevezték el. Az alfa és a béta sugárzás mágneses térben eltérültek, míg a gamma sugárzás nem. Ma már tudjuk, hogy az alfa sugárzást He atommagok alkotják, a béta sugárzást elektronok, a gamma sugárzás pedig nagyon nagy energiájú fotonokból áll. ezek et elnevezték radioaktív sugárzásoknak.

A mindennapi életben az olyan fogalmak, mint hőmérséklet, nyomás stb... a mikrovilágban lévő nagy számú részecske viselkedésének az átlagaként jön létre. Néhány köbcentiméter levegőben több milliárd részecske található. Általában az egyes részecskék állapotát nem tudjuk külön-külön vizsgálni, megfigyelni. Ilyen módon az elemi részecskék sebességét és pozícióját nem lehet tetszőleges pontossággal egyszerre megvizsgálni. Több olyan mérhető fogalom pár van, amelyet egy időben nem lehet egyszerre mérni.