Tehát én vagyok a zeneszerző, a szövegíró, a zenész, az énekes, minden... Megjegyzem, hogy a most leírtakon kívül másként is lehet számokat szerezni.
Az alábbi írásban néhány zenével kapcsolatos fogalmat nem magyarázok meg, Azt itt elolvashatod.
Motívum
Hogy a szöveg jön-e előbb vagy a zene teljesen közömbös. Tegyük fel, hogy megragadt a fejemben egy dallam, eszembe jutott egy jó refrén, gitározás közben megtetszett egy riff, vagy zongorázás közben megtetszett egy akkordmenet... Ez még nem szám. A pop és rock zenében azért már közelítünk hozzá :-). Eldöntöm, hogy milyen jellegű számot szeretnék belőle csinálni. Természetesen a dallam jellege sok mindent meghatároz, de azért ugyanazt a dallamot száz féle módon is el lehet játszani, azaz lehet belőle rockot, jazzt, bluest, punkot, világzenét stb... Ez a döntés irányt mutat a továbbiakra nézve.
Miután ez eldöntöttem az irányt elkezdem keresni a dallamhoz illő akkordokat, a hozzá illő egyéb témákat, riffeket, az adott stílusban maradva. A könnyűzenében fontos, hogy a dal jól megjegyezhető részeket tartalmazzon, azaz legyen refrénje. A refrén fülbemászó, nem túl hosszú, a szám során többször megismétlődő szöveg és dallam. Tulajdonképpen ez adja meg a szám mondanivalójának esszenciáját. Megjegyzem, hogy gyakran előfordul, hogy a refrén szövege jön először, és arra születik meg az énekdallam és a versszak (= verse) dallama is.
Hangnem, hangmagasság
A kiválasztandó hangmagasság elsősorban az énekes adottságainak a függvénye. Ha az énekdallamban van olyan hang, amit az énekes nem, vagy nehezen tud kiénekelni, mert túl magas vagy túl alacsony, akkor vagy a dallamot változtatom meg, vagy más hangnembe teszem a dalt. Egy fél hang, egy egész hang transzponálás a dal stílusát, hangulatát még nem nagyon változtatja meg, azonban a hangszeresek dolgát megnehezítheti. A gitárosok kedvenc hangnemei az C, D, E, F, G, A, B, H dúr hangnemek, illetve moll párjaik. Ha már több # vagy több b előjegyzés van egy hangnemben, akkor a gitárosoknak szűkülnek a lehetőségei, egyszerű fogásokkal nem biztos, hogy végig lehet játszani a számot. A billentyűsöknél kevésbé gáz a helyzet, de a fúvósoknál is vannak kedvenc hangnemek.
A szám részei
Általában elmondható, hogy egy könnyűzenei szám 3-4 témánál nem tartalmaz többet. A témáknak kapcsolódni kell egymáshoz. A különböző témák hangnemét egyeztetni kell. Lehetséges, hogy korábban meglévő témákat, riffeket egyeztetünk hozzá egy meglévő dallamhoz. Miközben a számot próbálgatom, a belső hallásommal hozzáképzelek valami énekdallamot, szöveget, ritmusképletet, hangszerelést.
Van már ritmus, van verse énekdallam, van refrén énekdallam és akkordmenet. Hogy a szám érdekes legyen gyakran teszek egy csavart a számba, egy instrumentális átvezetést (= bridge), egy hangnemváltást (= transzformálás), ami után visszatérünk az eredeti hangnembe, ritmusképlet váltást, stb... Az a hatvanas években volt divat, hogy verse, refrén verse, refrén, verse, refrén és puff lecsapjuk a szám végét.
Gyakran érdemes a szám elején egy bevezetést készíteni (= intro ), vagy a szám végére egy lezáró dallamot (= outro). Lehet az intro a szám fő énekdallamának, akkordmenetének énekhang nélküli eljátszása, vagy annak egy motivációja. Lezáráshoz jól szólhat, hogyha a szám végén megismételjük az első versszakot vagy a refrént, csak egy hanggal feljebb, ami a versszak mondanivalóját erősíti. Lezárásnak használható az introban eljátszott dallam megint. Lezárásban lehet a refrént ismételgetni esetleg más akkordmenettel kísérve, más szólamokat alájátszva.
Ezeket azért mondom itt el, mert a szám szerzése közben rengeteg lehetőségünk van és ezek közül érdemes többet is használni. Temészetesen nem mindenki tudja fejben elképzelni az egész számot. de az ilyen ötletek jól jöhetnek.
A szám szerkezete
A fenti részek alapján egy tipikus szám szerkezete: intro, verse, refrén .. ez a rész tetszőleges módon és számban ismétlődik ... bridge vagy szóló(k), verse, refrén, outro.
Nagyjából összeállt a szám szerkezete, az egyes részek, hossza, a helyük a számban. Természetesen lehet később még módosítás.
A szöveg
A következő lépés a szöveg. Ez nehéz kérdés, mert nem mindenki tud szöveget, vagy elég jó szöveget írni (lehet hogy én sem). Szerintem egy szám szövege nem igazi vers, csak formai jegyei hasonlítanak hozzá.
Az angolszász pop és rockzenében a szövegek gyakran nem érdekesek, sőt teljesen blőd, egyszerű dolgok - szerelem, napfény, lányok, fiúk és ehhez hasonló csacskaságok. A rock zenében a halál, vámpír, tűz, mítoszok, horror, vér, drog, szójátékokra épülő szövegek, vicces dolgok. A korábbi évek magyar szövegírói mindent megtettek, hogy a szövegeknek legyen valamilyen értelme.
Eddig olyan szövegeket írtam, amelyek valamilyen módon kötődtek hozzám, akár megélt élmények alapján, akár valamiről kialakított véleményem alapján. Meglévő dallamra is lehet írni szöveget és szövegre is dallamot.
Általában a refrén szövegét érdemes először kitalálni, ami majd később módosulhat. Egy zenére gyakran két három különböző szöveget is lehet írni.
Úgy szoktam kezdeni a szövegírást, hogy dúdolgatom a verse dallamát, esetleg kísérem magamat, és közben a témához illő sorokat keresgélek. Ha valami érdekes eszembe jut leírom.
Az utolsó számaim egyikében már megvolt a verse és a refrén, mikor megírtam vagy négy versszakot a szám szövegéből, de nem tetszett. Gyakran a szám mondanivalója nem jön össze, nincs értelme szövegnek. Ilyenkor újra kell gondolni az egészet és más koncepció alapján újraírni. A szövegek tartalmáról nem mondok semmit, mert ez teljesen egyéni.
A szöveg ritmikája
A magyar nyelvben a szöveg ritmikáját a rövid és hosszú szótagok váltakozása adja meg. A hosszú szótag körülbelül kétszer olyan hosszan énekelhető, mint a rövid. A magyar nyelvben minden szó esetén az első szótagon van a hangsúly. Ezt a két minimális szabályt, érdemes a dallammal összeegyeztetni ahhoz, hogy magyarul is énekelhető és jól hangzó szövegek szülessenek. A magyar nyelv toldalékos, ezért hosszabbak a szavak, mint az angolban, ezért nehezebb rövid verssorokat írni.
Egy versszak általában 4 vagy nyolc soros, de nem elvetemültség 5 vagy 6 soros verzéket sem írni. Érdemes a verse sorainak a végére rímeket fabrikálni. Nem kell kettesével rímelnie a soroknak. Rímelhet minden minden második sor, vagy keretes szerkezetet is használhatunk, azaz az első és az utolsó sor rímel egymással, stb... Ha nincs rím az sem különösebben baj, akkor a szöveg lüktetésének kell hasonlítania soronként. Lehetséges, hogy minden sor végén ismétlünk egy kifejezést vagy frázist, erősítendő a mondanivalót. A versszakok lehetnek kissé különböző ritmikájúak, rímelésűek is.
A versszakok száma nem meghatározó, de én úgy gondolom, hogy a könnyűzenében maximum 5 perces számot érdemes készíteni, ami átlagos tempónál és verzénként 4 sor esetén nem több, mint 5-6 verzét jelent, hiszen ott van az intro, outro, refrének, gitárszóló, bridge is, ráadásul a majdani énekes nem tud megtanulni komplett könyveket, a hallgató is feledékeny és csak egy-két sorra fog emlékezni.
Elkészült a szöveg, összeállt a fejünkben a dallam, a szám szerkezete, most már csak fel kell venni.