A szöveg írásakor igazodni kell a már megírt zenéhez. Ez az igazodás ugyanakkor dinamikus folyamat, mert a szöveg módosíthatja a zene dallamát. Gyakori, hogy a versszak ritmikája adott, azon változtatni nem lehet, akkor a szöveget is a ritmikához kell igazítani. A zenei dallam is megmondja, hogy a szöveg sorai milyen hosszúak lehetnek. Mint korábban írtam a refrén rövid, jellegzetes, összefoglaló jellegű. A szövegnek a refrén alatt is rövidnek, jellegzetesnek és összefoglaló jellegűnek kell lennie.
Hangsúly, ritmika
A magyar nyelvben a hangsúly mindig a szó első szótagján van. A zenei hangok ritmusa előírja azt, hogy a szövegben a szótagoknak milyen hosszúaknak kell lenni.
A magyar nyelvben rövid szótag minden olyan szótag, amelyben
- rövid magánhangzó van, továbbá nincsen két mássalhangzó vagy dupla mássalhangzó a magánhangzó után,
- egy szótag rövid magánhangzóra végződik,
- az "egy", "a" és "az" névelők.
Hosszú szótagról beszélünk,
- ha hosszú magánhangzó van benne,
- dupla mássalhangzó van a magánhangzó után,
- másallhangzótorlódás van a magánhangzó után.
A fenti szabályok szerint két rövid szótag egy hosszú szótagnak felel meg.
A legjobb az, hogyha a zene dallamának ritmikája szerint lehet a rövid és a hosszú szótagokat elénekelni.
Ha a dallam és a szöveg úgy jön ki, hogy egymás után két rövid hang van, más hangmagassággal, akkor egy hosszú szótagot hajlítva rá lehet a két hangra ültetni.
Néha nem túl béna, hogy egy hosszú hangra rövid szótagot ültetünk rá. Ha egy rövid hangra hosszú szótagot ültetünk, akkor kicsit angolszászos, furcsa zenét kapunk.
A szövegben lehet jászani a névelőkkel. Az "a" , "az", és "egy" névelők általában a sorok elején szerepelhetnek és az énekes akár el is haraphatja őket. Énekléskor felütést jelent, vagyis az ütem kezdete előtt énekli be az énekes. Így lehet az egyébként leírva értelmetlen szöveget értelmesebbé tenni.
Rímek
A versekben fontosak a rímek. Az énekelt versekben is fontos. A rímek általában a szöveg sorának utolsó szótagját jelentik. A rímelő sorok utolsó szótagjában ugyanaz a magánhangzó van. Ha a verszak mássalhangzóra végződik, akkor ugyanaz a rímelő soroknál, vagy a zöngés és a zöngétlen párok szerepelhetnek (Például pap, bab). Zöngés, zöngétlen párok a teljesség nélkül:
b - p
g - k
d - t
gy - ty
Ha a sorok végén vannak a rímek és A-val, B-vel és C-vel jelölöm a különböző rímképleteket.
Egy négy soros verzék leggyakoribb rímképlete A, A, B, B.
Ritkábban A, B, A, B vagy A, B, B, A.
Trükkök, lehetőségek
- A vers sorában belül rímel egy szó a sor végével.
- A sor közben lévő szó rímel az előző sorvégével, az aktuális sor vége pedig a következő sor közepével.
- Az alábbi is lehetséges A, B, C, B, vagyis az első és harmadik sor nem rímel a többire.
- A versszak 6 vagy 12 soros. Ekkor az A, A, B, B C, C rímképlet lehet
- A versszak 5 soros. Ekkor A, A, B, B, B. 7 soros versszak felosztható egy 4 soros és egy három soros versszakra: A, A, B, B, C, C, C
Az utóbbi esetekben a verze kicsit eltér a megszokottól.
Szóismétlés <-> szinonímák
Amikor fogalmazást tanultunk az általános és középiskolában megtanították (lehet, hogy csak tanították), hogy a szóismétlést a szövegben kerülni kell. Ha ugyanazt a kifejezést akarjuk újra elővenni, akkor használjunk szinonímát. P. az ember az úton megy, halad, jár, gyalogol, siet, lépeget, ballag, stb... Ezek mind egymásnak szinonímái, bár nem pontosan ugyanaz a jelentésük.