Az adatbázisban tárolt adatokat mindig valamiféle adatmodellnek megfelelően tároljuk.
Az elterjedt adatmodellek:
- Hierarchikus adatbázis-modell. Ilyen például egy fájlszerkezet, vagy a Windows regisztrációs adatbázisa. Szokás a hierarchikus adatbázisokat fával szemléltetni.
- A hierarchikus adatbázisokban az adatok között hierarchia van, és általában egy a többhöz kapcsolat. Ilyenkor azt mondjuk, hogy egy adatnak több gyerek adata van. A gyerek adatok azok, amelyek a fa ágain lejjebb helyezkednek el.
- Az adatok a fa egy csomóponjai.
- Az adatok elérése során relatív elérésről beszélünk, amikor a hierarchia egy adott helyén lévő adatból kiindulva írjuk le egy másik adat helyét a kapcsolatokon keresztül (példa: ../../elso szint/Második szint/adat)
- Az adatok elérése abszolút, amikor a hierarchia legfelsőbb szintjéről kiindulva írjuk le egy adat elérési helyét. (C:/Első szint/második szint/adat)
- Tipikus kérdés a fa bejárása, vagyis az adatok kiiratása valamilyen sorrendben
- Hálós adatbázis-modell. Ilyet használunk például térképek tárolásakor, ábrázolásakor.
- Matematikailag gráfokkal szokás leírni a hálós adatbázisokat.
- Az adatok a háló csomópontjaiban helyezkednek el.
- Az adatok közötti kapcsolat hossza is jellemezheti a kapcsolat minőségét. Az adatok közötti kapcsolatot a háló éleinek hívják.
- Az adatok között lehet irányított vagy irányítatlan kapcsolat
- Tipikus kérdések lehetnek
- a háló bejárása, azaz minden adat elérése legalább egyszer,
- a legrövidebb út megtalálása két adat között.
- Relációs adatmodellek - ezzel foglalkozunk