Alapfekvésben megváltozik az ujjrend, ezért azt külön kell gyakorolni minden játszható hangnem esetén! Alapfekvésben a C, G, D, A, E, H, F, B hangnemek elég jól játszhatók, de majdnem minden hangnemnél más lesz az ujjrend.
További furcsaság, amit meg kell szokni, hogy a lefogás nélküli hang pengetési érzete más, mint a lefogott hangé, ezért ezt a különbséget is be kell gyakorolni.
Alapfekvésben például az A dúr hangnem ujjrendje ilyen is lehet. Minden hangot, ha lehet üres húron pengetünk meg. Ahhoz, hogy a legmagasabb A hangot is kijátsszuk, a vékony E húrra való átlépéskor fekvést váltunk és a 2. fekvésbe helyezzük a kezünket.
Természetesen ennek a hangnemnek a hangjait játszhatjuk más ujjrenddel is. Azért hoztam ezt a példát alapfekvésre, mert itt ebben a hangnemben egy húrt leszámítva (g húr) minden húron meg lehet szólaltatni a hangnem egy-egy hangját.
Hasonló hatékonysággal lehet például C vagy G dúrban is játszani alapfekvésben.
A country gitárosok, illetve az elektro-akusztikus gitáron játszóknak kifejezetten hasznos ezeknek az alapfekvésben játszott skáláknak a begyakorlása.
Nem véletlen, hogy a blues zenészek egyik kedvelt hangneme az A dúr, mivel gitáron alapfekvésben elég egyszerűen játszhatók a számok.