Elméleti háttér
Erik Bernie elmélete. Elméletének kidolgozását 1941-ben kezdte és több multidiszciplínáris elemet beépített kutatásaiba és elméletébe.
Mire használhatjuk a tranzakcióanalízist?
A viselkedés és a gondolkodás mellett az érzelmek korrekcióját is célozza.
A problémák tartalma és előzményei mellett figyelembe veszi az azokat rögzítő, fenntartó gondolkodási struktúrákat és kommunikációs folyamatokat.
Egyéni és csoportos helyzetben is működik.
Az önismereti igényüket fejleszteni kívánóktól a súlyos pszichikus zavarban szenvedőkig sokaknak segíthet. Ha tanárok, oktatók megismerkednek vele hatékonyabban nevelhetnek.
A racionális és objektív logikai gondolkodás mellett teret enged az intuíciónak.
A tranzakcióanalízis alapfogalmai
Az én állapot modell
A modell leírja, hogyan strukturálódik a személyiség. Az egyes én állapotok egymáshoz kapcsolódó viselkedési mintákat, érzéseket és gondolatokat jelentenek és azt, ahogyan ez az egyes szituációkban megjelennek.
A lehetséges én állapotok
Felnőtt énállapot
A felnőtt az itt és mostra tárgyilagosan reagál.
Szülői énállapot
A szülői énállapot a szüleinktől (nagyszüleinktől) tanult viselkedésforma. Ahogyan a szüleinktől láttuk. Két lehetőség van:
Szabályozó szülő: Megmondja, hogy mi a helyes és mi a helytelen, mit lehet tenni és mit nem. A pozitív magatartásformák a másik ember (!) megóvását célozzák (pl. "Beteg vagy, menj orvoshoz!"), a negatívak viszont a másik ember figyelembevétele nélküli viselkedést erőltetik (pl. "Veled nem lehet együtt dolgozni!");
Gondoskodó szülő: Óvó, féltő, segítséged adó viselkedés, de a gondoskodás mellett hagyja érvényesülni a másik ember tapasztalását is. A pozitív viselkedésforma ebben az állapotban a másik ember segítésére irányuló cselekedet, kommunikáció zajlik (pl. "látom fáradt vagy, dőlj le egy kicsit, ha akarsz!"). A negatív kommunikáció az, amikor a viselkedés középpontjában a segítő áll! (pl. "Nem bírom már nézni, hogy mennyire fáradt vagy!"),
Gyermeki én állapot
Olyankor beszélünk ilyen állapotról, amikor a személy visszatér azokhoz a magatartásformákhoz, amelyek gyermeki énjét jellemzik.
Alkalmazkodó gyermek: A gyerek a személyiségfejlődése során megtanult alkalmazkodni, hogy szeressék és elfogadják. Pozitív viselkedésformáját produktivitás jellemzi (kompromisszumokat köt, hogy elérje céljait), míg negatív viselkedésformáit a szituációhoz, a helyzethez nem célravezető viselkedés jellemzi (Behódol még akkor is, ha nem lenne szükséges).
Lázadó gyermek: nem akar megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak, helyette lázad (pl. a tanulók az utasítások esetén megkérdőjelezik az utasítás értelmét).
Szabad gyermek: saját kedvére cselekszik. Pozitív környezetben produktív a viselkedésforma, míg negatív élethelyzetben felelőtlen, esetleg veszélyes.