08. A könnyűzenei dalok részei

Itt kitérőként néhány fogalmat leírok, amely a pop / rock dalok szerkezetét magyarázza.

Versszak / verze (verse)

A szöveg alatti téma. Általában minden versszak alatt ugyanaz a kíséret megy. Az énekdallam nem feltétlenül ugyanaz, sőt jó, ha vannak benne eltérések, súlypont eltolódások. A verse énekdallama szorosan összefügg a szöveggel, egymásra hatnak. Amikor a szöveget megírja az ember a korábban kitalált dallam változhat a szöveg ritmikájától és hangsúlyaitól függően.

Intro

Olyan bevezető dallam, amely felvezeti a teljes dalt. Gyakran ritmusában, hangosságában, hangnemében, harsányságában eltér a dal többi részétől. Gyakran a fő verze akkordmenete egy vivő dallammal kiegészítve, vagy a verze akkordmenete lerövidítve. Lehet a hangnem alaphangján lejátszott néhány ütem. Az intronak jellegzetesnek kell lennie (AC/DC: Thunderstruck intro), hogy a hallgató az első néhány hangból megismerje a számot és ráhangolódjon a dalra. Lehet fele olyan tempó, vagy dupla olyan tempó, mint maga a verse. Mindenképpen felhívó legyen. Lehet, hogy az intro egyúttal majd a refrén dallamához hasonlít, vagy maga a refrén.

Refrén

A pop- és rockzenében a dalok legfontosabb része, hiszen ezt hallgatja meg a hallgató a legtöbbször. Általában a refrén néhány jól kitalált mondattal, frázissal párosul a szövegben. Gyakran ezt jegyzi meg a hallgató. Előfordul, hogy egy szám zenei ötlete maga a refrén lesz. A refrénben csúcsosodik ki a szám mondanivalója (Mocskos ribanc 1:02-nél). Mindenképpen különböznie kell a dallamának a verzétől, akár más akkordmenet, más hangnem is lehet. A refrén gyakran harsányabb érzést ad, mint a verze, a hangszerelése is hangosabb. Gyakran a verse dallama felfelé ívelő, aminek pszichológiai hatása a pezsdítés, az öröm, a kedv felcsigázása.

Van olyan megoldás, hogy a refrén a verzéhez képest ugyanabban a hangnemben, vagy szekundal, kisterccel lejjebb vagy feljebb lévő hangnemben van refrén. A refrénnek úgy kell befejeződnie, hogy a következő verze elejéhez illeszkedjen.

Bridge

Olyan zenei rész, amely két önálló rész között átvezeti a dalt. Általában rövidebb, mint egy verze, nem nagyon van benne szöveg, gyakran csak instrumentális. Rávezeti a zenei dallamot a dal következő részére. Mivel nincsen szöveg, ezért egy kis feszültséget okozhat, és az utána jövő dallam hatásosabb lehet. Arra is szokták használni, hogy a verze+refrén monotóniát megtörjék vele. A bridge hangneme, dallam vezetése, ritmikája eltérhet a verzétől és a refréntől, de itt is fontos, hogy a végére a következő részhez lehessen kapcsolódni. ( Ilyen pl. a Led Zeppelin Stairway to Heaven 6:10 ) című számában a lassú és a gyors rész közötti két-három akkord, ami felvezeti a gitárszólót)

Szóló

A könnyű zenében, különösen a rock zenében nagyon fontos rész. Itt mutathatja meg a gitáros, hogy milyen nagyszerű zenész, milyen virtuóz, milyen ötletes, milyen jó a technikája. Szólózni persze más hangszereken is lehet, billentyűs hangszeren, basszushangszeren, fúvósokon. A szóló alatt sokszor ugyanaz az akkordmenet megy, mint a verzében, sőt a szóló egy teljes verszakot átível. A szólózó ilyenkor elszakad a verze dallamától, de hangnemben, stílusban marad. A szólónak szerintem nem szabad öncélúnak lennie. Mindenképpen egy csúcspontot jelent a dal értelmében, hangulatában.

A gitárszóló lehet egy korábbi szövegi gondolat zenei továbbgondolása, megvalósítása. Lehetséges olyan megoldás is, amikor a gitárszóló levezetésként funkcionál (ZZ Top: Sharp dressed man - a szám végi gitárszóló)

A gitárszólókban lehetnek olyan részek, amelyek a technikai tudást mutatják meg és olyanok is amelyek megjegyezhető dallamot is tartalmaznak (pl. Deep Purple: Highway star 4:15-tól a gitárszóló vége ).

Gyakori, hogy a gitárszóló vagy más hangszeres szóló az utolsó verze alatt a háttérben megy.

Outro (Befejezés)

Egy szám befejezése legalább olyan fontos, mint a kezdés, mivel ez okozza a katarzist, a megkönnyebbülést és a dal végpontját. Gyakran akár dúr, akár moll hangnemű a szám, egyszerűen beütik az alapakkordot és jól van. Lemezeken gyakori, hogy a refrént játsszák sokáig és elhalkul a zene (repeat and fade). Néha a refrén, az intro, vagy a dal másik részét eljátsszák egyszer és lecsapják. Előfordul, hogy tust húznak. A szám egy megadott, korábban már játszott dallamát újra eljátsszák és lecsapják. Fontos, hogy a hallgató tudja hol van a dal vége.

Az eddigiek alapján tehát egy sémát körülbelül így lehet megfogalmazni

intro - verze1 - refrén - verze2 - refrén - bridge - szóló - verze3 - refrén - outro.

intro - verze1 - verze2 - refrén - szóló - refrén - verze3 - refrén - outro.

Természetesen, ha minden dalnak ez lenne a sémája, akkor szétunnánk az agyunkat, ezért a fenti dolgokat bővíteni kell. Az viszont tanulságos, hogy egy számban 5 féle témánál több nem szokott lenni. Inkább 3, mint 5.