Az alábbi írásban írok közhelyeket és általam tapasztalt igazságokat és rácsodálkozásokat.
Időjárás
Anglia a magyar emberek fejében a hideg esős napokkal, a rossz időjárással asszociál. Ez részben igaz, mert az itt töltött két hét alatt talán 3-4 napon nem volt esélye az esőnek, azonban nyáron az eső gyakran csak pár percig tart és nem túl heves, inkább csak szemerkélés és gyakran fél óra múlva már süt a nap. Persze nincsen olyan azurro (hibátlan kék égbolt), mint az Adrián, Görögországban vagy a Cote'd Azure-ön.
A nyári napokon jó esetben 24-25 fokig megy fel a hőmérséklet nap közben, de nem ritka, hogy csak 14-16 fok van délben. Igaz az a mondás, hogy az angolok szeretnek az időjárásról beszélni, mert annyira szeszélyes. Tegnap reggel és éjszaka szakadt az eső, délben pedig napos idő volt. Mindez persze a Golf áramlatnak köszönhető. Ugyanez az oka annak, hogy télen a hó ritka. Gyakorlatilag egy évben egy-két napig van hó és a hőmérséklet sem megy fagypont alá.
Kedvesség, előzékenység, udvariasság
Az emberek kedvesek, előzékenyek, kulturáltak. Sokszor azt.mondják az angolokról, hogy a kedvességük, udvariasságuk csak máz. Ez nem igaz. A közlekedésben is türelmesek, elengednek, ha látják, hogy úgy a jó. Nem tolakodnak. Nem üvöltöznek egymással, mint odahaza szokás. Az utcán egy kis városban egy hölgy három kutyát sétáltatott. Az egyikhez odamentem és megsimogattam, mire a hölgy beszélgetni kezdett velem ismeretlenül.
Szombaton zárás előtt 10 perccel egy eladóhoz odamenve teljesen nyugodtan felvilágosított a kérdéseimre válaszolva - mosolyogva. Mondhatná bárki, hogy ez a turistának szóló gesztus volt, de azt hiszem, hogy nem látják mindig és minden körülmények között azt, hogy mi más országból jöttünk. Az itteni emberek pozitívan állnak a világhoz. Talán ez lehet az alapvető különbség az itt élő és a Magyarországon élő emberek között.
Kedves kis házak
Angliában mindenki háztulajdonos akar lenni. Nem bérelni akar, hanem saját tulajdont akar. Persze az ingatlanárak horribilisek. 100 000 Ft egy kisebb és régebbi ház (= 45 millió Ft). London külön szám, mert ott egy kisebb lakás kerül ennyibe vagy még többe a külvárosban. Persze az embereknek nincsen ennyi pénzük, ezért jelzálog kölcsönt vesznek fel, amit aztán fizetnek. Ha valakinek van munkája, akkor ezt megteheti és a megélhetése is rendben van. Az itt lakó családoknál tipikus, mint ahogyan Európa több országában az, hogyha a családfő (férfi) viszonylag jól keres, akkor az asszony otthon marad a gyerekekkel és igazából nem dolgozik munkahelyen.
A házak nagyon egyformák, vagy legalábbis hasonlóak. A bejárat egy előszobára nyílik és általában mellette van egy nappali, amely az utcára nyílik. A földszinten általában még van egy konyha, esetleg fürdőszoba vagy WC. Az emeleten vannak a hálószobák, egy a papa, mama és egy minden gyereké. Esetleg van vendégszoba is. A ház méretétől függően ezek a hálószobák nem sokkal nagyobbak, mint az ágy, de a szülőké általában még egy-két szekrénynek is helyet ad. Dolgozószoba csak akkor van, ha az egyik hálószobát annak átalakítják. A házak mögött általában van egy olyan széles kert, mint a ház maga és a kert hátrafelé kb. 5-15 méter. Ezeket a kerteket vagy használják valami értelmes dologra az angolok, vagy nem. Sokszor csak fű van ott, de van úgy, hogy telerakják virágokkal, növényekkel. A kis gyerekek is tudnak esetleg ott játszani.
A lakásokban az utóbbi években vannak változások, vannak hagyományos dolgok. Az ablakok hagyományosan szimplák. Az utóbbi időben már a nálunk is terjedőben lévő műanyag keretű dupla üveges ablakokra cserélik. Régebben az ablak nyitása a felfelé tolással működött, ma már kihajtható vagy a nálunk is elterjedt zsanéros rendszerek is vannak.
Sok lakásban a falakon virágmintás tapéták vannak, a padlón virágos szőnyegek, szőnyegek, szőnyegek, stb... A nappaliban általában van kandalló vagy valami olyan, amit kandallónak lehet nézni.
Anglia egyik legjobban utált dolga a hideg és meleg víz külön csapból való kifolyatása, azaz a keverőcsapok hiánya. Hála istennek ebben is van pozitív változás, de egy-egy házon belül van olyan hely, ahol nincs keverőcsap, míg máshol van. Hagyományosan nincs. Ekkor a mosókagylóba kell beengedni a hideg és meleg vizet, majd ott jól összekeveredik. A lakásokban a hőmérséklet télen és nyáron is kb 18-22 fok között van. Inkább felöltöznek, mint fűtenek.
A háztartások mindegyikében van a konyhában tűzhely, mosogatógép, és sok egyéb elektromos háztartási eszköz. Gyakran a konyhában van a mosógép is.
Az angol elektromos szabvány olyan, hogy minden csatlakozónak három lába van, a harmadik a földelés. Ráadásul ma már csak olyan konnektorokat lehet kapni, amelyeknél van egy kapcsoló, amivel meg lehet szakítani az áramot. Ezt rendkívül jó dolognak tartom. Biztonságos.
Drágaság
Anglia drága, kegyetlenül drága. London még drágább. Itt csak akkor lehet jól élni, ha itt végzel munkát. Utoljára Angliában a 2000-es évek elején voltam. Ahhoz képest minden kétszer annyiba kerül. Most számok jönnek: Az angol font árfolyama most kb. 440-450 Ft között van.
Egy napi metrójegy Londonban 12 GBP ~ 5000 Ft! Ezzel egész nap annyit közlekedhetek, amennyit akarok. Persze ha belegondolok abba, hogy amikor Londonban van az ember, akkor egy ilyen bérlettel kell is legalább 5-10 alkalommal metróra szállni, akkor már a budapesti árak sincsenek nagyon távol.
Ha az utcáról egy gyorsétterembe bemegyünk, akkor kb.10 GBP körül tudunk enni egy hamburgert / szendvicset és egy kólát (4400 Ft). Ha egy étterembe megyünk, akkor egy adag kaja kb. 15-25 GBP. 6000-15 000 Ft között.
Egy múzeumi / látványosság belépőjegy 12 - 24 GBP, azaz 5000 - 10000 Ft között van. A drágább jegyek azért egész napos bóklászásra szólnak, illetve vannak olyan helyek, ahova a jegy megváltásával egy évig vissza lehet menni.
Az üzemanyag litere éppen 1,19 GBP vagyis 520 Ft körül!
- Egy pint sör (ami valamivel több, mint fél liter) egy kocsmában 3-4 GBP között van. Egy kávé 1,2 - 2,5 GBP között van (500-1100 Ft).
- Vannak 1 GBP-s olcsó boltok, de annak a kínálata olyan is. A ruhák az ilyenekben 1 GBP- 8 GBP-ig mehetnek.
Egy normális olcsó, de nem second hand ruha 15-20GBP.
Egy jó ing leárazva 50 GBP-ről 30 GBP egy normális áruházban. Ezek persze nem a London közepén lévő Oxford vagy Bond Street árak. Ott azokat gyakran nem írják, ki mert aki ott vásárol azt nem érdeklik a számok.
- Egy egyszerű cipő arrafelé elérheti a 150 GBP-t is.
Autó
Amikor átjöttem Európán Ausztriában és Németországban azt láttam, hogy túltengenek az Audi, Mercedes, BMW, Volkswagen (illetve társaik) típusok és más autók csak elvétve fordulnak elő. Itt Angliában mindenféle autó van (Suzuki, Opel=Wauxhall, BMW, Mercedes, Audi, Peugeot, Toyota, Bentley, Jaguar, MG, Ford, Renault, stb... ) az autók állapota sem olyan, mint a németeknél. Vannak persze tipp-topp autók, de vannak szakadtak is. Az autók mérete sem túl nagy. Általában kics vagy közepesnek mondható autókkal furikáznak az angolok. Állítólag azért, mert az autók adója az egyik legmagasabb Európában és az függ az autó teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától is. Szinte minden családnak van autója, néha kettő is. Ha egy családban az munkavállaló Londonban dolgozik, akkor azonban az autó ottmarad a ház előtt és a dolgozó vonattal, metróval megy a munkahelyére. Nem is lehetne másképp, mert Londonban néhány bevásárlóközponton kívül szinte lehetetlen parkolóhelyet találni, ha meg az ember bemegy London belső részére, akkor horribilis adót kell fizetnie.
Az autózás nem olcsó mulatság itt. A benzin és a gázolaj itt kb. 1,5 ször többe kerül, mint Magyarországon. Ugyanakkor egy használt autó ára töredéke az otthoninak. 175 GBP-ért már használható 15-20 éves kis autót lehet kapni. (80 000 Ft).
Mindenki tudja, hogy Angliában az utakon bal oldalon kell közlekedni. Aki rutinos sofőr, az gyorsan meg tudja szokni és amíg mennek előtte az úton, addig nincs is baj. Akkor van gond, ha be kell kanyarodni és nincs senki az úton. Ha az ember mondogatja magának, akkor rövid idő alatt az is rögzül. Jobb kéz szabály van érvényben, mint otthon. Rengeteg körforgalom van, ami a jobb kéz szabály miatt roppant előnyös. A beérkező autóknak mindig jobbról jönnek, tehát az elsőbbséget mindig meg kell adni. Néha vannak lámpák is vidéki városokban, de csak kevés helyen. Van ugyan buszközlekedés is vidéken, de az eléggé ritka és drága, tehát ha van autó a családban, akkor inkább azt használják. Az angol autósok ha látják, hogy hülye külföldi turista vagy előzékenyek lesznek és vigyáznak.
Vigyázni kell a gyorshajtásra. Az angoloknál a sebességet mérföld/órában mérik. 1 mérföld 1,6 km, ezért a tipikus sebességhatárok:
- 30 miles/h = 48 km/h = város belső részén ennyivel lehet menni
- 40 miles/h = 64 km/h = városban ennyivel lehet menni
- 50 miles/h = 80 km/h = országút külső részén ennyivel lehet menni
- 70 miles/h = 112 km/h = autóúton ennyivel lehet menni
- 80 miles/h = 128 km/h = autópályán ennyivel lehet menni.
(Még 1992-ben egy angliai úton egy új mikrobusszal mentem és csodálkoztam, hogy a vadi új autó miért nem megy 9 utassal 95-nél gyorsabban. Csak kis idő múlva kapcsoltam, hogy a 95 mérföld/h volt, azaz kb 150 km/h!)
Ennél gyorsabban nemigen szabad menni. Hála istennek nincsenek a bokrok mögött elbújó sebességmérő rendőrök, de lépten nyomon vannak sebességmérő kamerák, amelyeket előtte kitábláznak és bejelölik, hogy hol mérnek. Ez nem azt jelenti, hogy utána padlógázzal felgyorsulnak az autók, mert általában ez városban van, ahol a körforgalmak amúgy is lelassítják őket. Londonban van olyan út, ahol fél kilométerenként vannak kamerák. Nincs értelme vitézkedni, mert a büntetés horrorisztikus és most már behajtják az angol büntetéseket otthon is.
Ha egy gyalogos lelép a járdáról, akkor az autósok megállnak, még akkor is, ha olyan helyen teszi, ahol nem szabad. A kereszteződésekben a gyalogosoknak szóló lámpa csak ajánlás. Ha megnyomja egy gyalogos átkelőnél a jelzőlámpa gombját, akkor az autók biztosan megállnak, ha nekik pirosra vált a lámpa és a gyalogosnak zöldre, de egyébként a gyalogosok bármikor átmehetnek, ha nem jön autó.
Anglia útjai kiválóak, nem csak az autópályák, hanem a számozatlan utak is. A számozatlan utak gyakran a szántóföldek között haladnak, gyakran csak egy autó fér el rajtuk. Mindegyik aszfaltozott és jó minőségű, nincs kitöredezve az aszfalt! Ha két autó szembemegy egymással, a felek felmérik a lehetőségeket és amelyik tud kitér. A másik pedig megköszöni. Ilyen egyszerű ez. Az autópályák gyakran három négy sávosak. Ingyen lehet őket használni. Csak egy-két helyen van Angliában útdíj, például speciális hidakon, alagutakon. Ilyen például a Dartford Crossing alagút, amely Kent és Essex között halad át a Temze alatt, Londontól keletre. A vissza forgalom egy magas hídon meg át.Gyakori, hogy ilyenkor a személyautók a második sávot használják, de ha észlelik, hogy te gyorsabban akarsz menni és van hely, akkor kimennek a szélsőbe. Ha két sáv van és előzni akarunk, akkor lehúzódnak. Nem nagy ördöngösség. Nem láttam olyan autót, amelyik feltartotta volna a belső sáv forgalmát. Ha egy külső útról becsatlakoznak az autópályára és van hely, akkor a szélső sávban menők behúzódnak a belsőbe, hogy beengedjék a besorolót. Mivel tipikusan nem száguldoznak kétszázzal itt az emberek, ezért a közlekedés meglehetősen biztonságosnak tűnik.
Zsúfoltság, tömeg, dugók
Londonban hét közben reggel 8-tól 19:00-ig állandó a dugó, ha valaki a díj ellenére mégis be akarna menni. London legbelső kerületeiben taxin és buszon kívül szinte nem látni más járművet. A külsőbb részeken azért vannak más személyautók is. A dugó méretéről annyit, hogy London belvárosa kb. 10 km sugarú körnek tekinthető. Mint Budapesten a Lágymányosi hídtól az Árpád hídig terjedő rész. Ez az oka annak, hogy mindenki metróval jár. Pénteken 17:00- és 19:00 között a főbb közlekedési útvonalakon a városból kifelé gyakran 5-6 km-es dugók alakulnak ki. Ez gyakran 1 órás csorgást és várakozást jelent. A dugóknak nincs különösebb baleseti oka, hanem a becsatlakozó autók száma okozza a lassulást. A dugókban ülő autósok nem idegeskednek különösebben, mert tudják, hogy nincs menekvés és előbb-utóbb vége lesz. Persze ha lehet, akkor megpróbálnak ilyenkor lemenni az autópályáról, és alsóbbrendű utakon továbbhaladni, de a helyiek mind ismerik a lehetőségeket és ilyenkor azok az utak is zsúfoltak lesznek. A London-Ramsgate távolságot, amik majdnem 80 mérföld, amúgy 140 km körül van néha két óránál több idő alatt lehet csak megtenni.
Ha már a zsúfoltságról beszélünk. Elképesztő mértékű tömeg van munkaidő végén néhány helyen Londonban, például az Oxford Circus-on, ami London egyik legforgalmasabb helye, kb olyan fontos, mint Budapesten a Blaha Lujza tér. Vagy 3 metróvonal is találkozik, buszok és taxik mennek mindenfelé és néhány nagy áruház is található. Mint a körúton olyan széles járdán óránként több ezer ember megy keresztül kasul minden irányba. És sietnek. Megkérdeztem helyieket. Mindig sietnek az itteniek! Ennek ellenére mindenki nyugodt, nem lökdösődik senki, nem tolakodik a másik elé, de határozottan és gyorsan el akarják a céljukat érni. Persze mindig van néhány olyan ember, aki ilyen helyen akar találkozni a barátaival, barátnőjével, azok félrehúzódnak az egyik kirakathoz, akár csak 10-15 méterre a kereszteződéstől.
Metró, felszíni közlekedés
A fenti témához tartozik az is, hogy Londonban a metró nélkül - itt Underground a neve - megbénulna az élet. 12 metróvonal van és a vonalakhoz kapcsolódnak vasútvonalak is. Vannak kombinált jegyek, amelyekkel a munkából és haza viszonylag olcsón lehet közlekedni. Metróval Londont át lehet szelni fél óra alatt egyik végétől a másikig, vagy ki lehet menni a repülőtérre, stb. A metró övezetekre osztott. Az 1-2 övezetek London belső részét jelentik. 7 övezet van, ami már az elővárosokat is magában foglalja. Vannak egy útra szóló jegyek, napi jegyek, heti jegyek, havi jegyek. elég bonyolult. Vannak csoportos jegyek és kedvezmények. Például, amikor három felnőtt két gyerekkel bementünk a városba a napi jegy számunkra ugyanúgy fejenként 12 GBP volt az 1-6 körzetekre, mint amikor ketten voltunk csak az 1-3 körzetre.
Minden bejáratnál és kijáratnál a jegyet le kell ellenőriztetni a kapukban és mivel minden ki és bejáratnál állnak ellenőrök, ezért bliccelni nemigen lehet. Ha olyan a jegyünk, ami már nem érvényes, vagy egy kapu valamiért nem enged ki, oda kell menni az ellenőrhöz és az nem megbüntetni fog, hanem elmondja, hogy mit kell tennem.
A tájékoztatás példaszerű, hiszen az ott élők sem tudják mindig pontosan, hogy merre kell menni. A metróvonalak színnel és névvel vannak jelölve. Mielőtt az ember a metró alagútrendszerébe lemenne érdemes először megtervezni az utat, azaz megnézni, hogy melyik metróvonallal hány állomást fogunk menni, hol kell átszállni, melyik vonalra és melyik irányba fogunk menni. Ha már lementünk, akkor pedig ütemesen kell haladni, mert az emberek sietnek. Amikor találkozunk egy mozgólépcsővel, akkor a mozgólépcsőn szigorúan a jobb oldalra álljunk, mert a lépcső bal oldalán a siető emberek rohannak el mellettünk akár fel, akár le. Mindegy milyen hosszú a mozgólépcső. Ha leértünk egy metró peronjára, gyakran tömegben találjuk magunkat és a peron nem túl széles. A metrókocsik is alacsonyak, de a többsége légkondicionált, vagy olyan kialakítású, hogy menet közben a kocsin végig hozat van, tehát nem kell meggyulladni. Mivel egyes alagutak több, mint 100 éve épültek, ezért nem mindegyik vonal minősége egyforma, de mindegyik legalább olyan jó, mint a mi jobb vonalaink. Nincsen füstölgő szerelvények, lerohadó kocsik. Az állomások puritának, célszerűek, semmi hivalkodó nincsen bennük. Tele vannak reklámokkal.
A metrón mindenki valamit csinál, de nem bámulja a másikat. Sokan játszanak a telefonjukkal, hallgatnak zenét, vagy olvasnak újságot.
A vonat az elővárosból mindig kapcsolódik a metróhoz. A vonaton hasonlóan viselkednek az utasok, mint a metrón. Ugyanúgy, mint Budapesten lehet kapni ingyenes reklámújságot, amiben vannak hírek is. amikor egy ember kiolvassa az újságot, akkor vagy otthagyja az ülésen, vagy felteszi egy polcra. A végállomáson minden vonatot és metrót kitakarítanak, azaz összeszedik a szemetet az alkalmazottak.
Angliában az utasok sohasem vagdossák firkálják össze a metrókocsik ülését, mert kultúrált népek és minden kocsiban van biztonsági kamera, amely felveszi az utasok minden rezdülését!
Multikulti
Anglia egyik legmeghatározóbb élménye számomra az, hogy most már nem csak a nagy városokban, hanem gyakorlatilag minden településen laknak más országokból jött emberek. Nem is kevesen. Ramsgate-ben, ahol mi laktunk szerintem a lakosság 20-30 százaléka nem angolszász ősöktől származik. Láttam indiai, pakisztáni, közel-keleti (arab, török), távol keleti - kínai, vietnami, kelet-európai -román, lengyel, magyar és afrikai származású embereket, akik ebben a kavalkádban együtt élnek. Sokszor lehetett látni olyan esetet, amikor egy gyorsétteremben pl. Starbucks, KFC egy asztalnál ülnek a láthatóan különböző kontinensről származó gyerekek, önfeledten eszik a chipset és fecsegnek egymással. Voltam olyan boltban, ahol az eladó egy feltett kérdésre nem tudott válaszolni, mert nem tudott eléggé angolul. Ennek ellenére a sok helyről származó emberek mégis együtt tudnak működni és együtt tudnak élni a kulturális különbségek ellenére is. Londonban a máshonnan jött - menekültek - aránya még nagyobbnak tűnik. Bár biztosan van ennek a kavalkádnak sok nehézsége, de úgy gondolom, hogy az emberek általában együttműködnek egymással és a nehézségeket, az idegengyűlöletet általában a politikai szándékok okozzák és nem az emberek maguk. Ugyanezt tapasztaltam korábban akkor, amikor megismerkedtem Nagybányával és az ott élő emberekkel. A magyar-román ellentétek egyértelműen aljas politikai szándékok céljából jöttek fel és jönnek fel újra meg újra. Az oszd meg és uralkodj gyakorlata régi.
A várak és a kincsek
Ellopták a kincseket...
Irigylem őket az épen maradt váraikért, a hatalmas közparkokért...
Kamerák
Azt szokták mondani, hogyha valaki bemegy London belvárosába, akkor legalább 50-60 kamera képén megjelenik. Angliában minden nagyobb város és kisebb város központja, nagyon sok körforgalom be van kamerázva. Az autópályákon időnként vannak forgalomfigyelő kamerák a sebességmérő kamerákon kívül is. Mindenhol kiírják, hogy CCTV, ami azt jelenti, hogy felveszik a tevékenységedet, ezért ha valami történik, akkor ha beazonosítható a személy, akkor ráverik a port. Régen ez nem volt így, de az informatika elterjedésével egyrészt egyszerűbb tárolni a felvételeket, másrészt egyszerűbb irányítani a kamerákat és a gyanús ügyeket megtalálni.