Tisztelt Szülők, Kedves Kollégák, Kedves Végzős diákok,
„Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba” –
mondta Herakleitosz görög filozófus az időszámításunk előtti 6. században. Na de hogyan jön ez ide?
Az iskola élete egy folyó, ami kÍvülállók számára mindig ugyanolyannak tűnik, de ahogyan az áramlatba lépünk mindig mást sodor elénk a víz. Minden tanév, minden korosztály kicsit más. Nem rosszabb, nem jobb, hanem más. A tanulók nem butábbak és nem okosabbak. Mások! Ezért nekünk tanároknak is változnunk kell.
Gyakori, hogy volt tanulóink vagy végzős tanulóink úgy nyilatkoznak az éppen bejövőkről, hogy: „Jézus Mária, milyenek ezek a kisgyerekek!”
Kedves Végzős tanulók! Rólatok is így nyilatkoztak pár évvel ezelőtt!
Észre sem vettétek, és a kislányokból és kisfiúkból majdnem kész felnőttek lettetek! Mondom majdnem!!!
Úgy gondolom, hogy ez a pár év sok mindenben volt számotokra az első:
- Az első komolyabb dolgozat
- Az első elégtelen!
- Az első 5-ös osztályzat
- Az első eset, amikor meghallgatott egy tanár és komolyan vett.
- Az első kereset, amit úgy költhettél el, ahogy akartad stb.
- Az első komoly és hosszú távú, igazi barátság
- Az első szerelem, az első szerelmi csalódás
Jön az első vizsgaidőszak, amikor megmutatjátok, hogy Ti vagytok a nyerők!
Mindenből lesz még az életben!!!
Mi az Alma Mater tanárai útravalóként igyekeztünk „hamuban sült pogácsát” adni nektek. A tudást. Azt tesztek vele, amit akartok. Ez a tiétek. Lesz, aki esetleg szerez még egy szakmát, érettségit. Esetleg majd egyetemre megy.
Akárhogyan is a jövőt a kapott tudással kell építeni.
Szükség van rátok a jövőben is. Nekünk felnőtteknek, az országnak és a születendő gyermekeiteknek is.
Nem kell senkinek zseninek lenni, csak átlagosan jónak. Az elégséges már nem lesz elég meglátjátok!
Egy utolsó gondolat: Társak nélkül nem megy! A szüleitek, barátaitok, tanáraitok sokat tettek azért, hogy idáig eljuthattatok. Köszönjétek meg nekik!
És legyetek jók, ha tudtok...