Életem első nyugati autója volt. Citroen BX 1.9D CXX rendszámmal. Már akkor tíz éves volt, amikor megvettem. Amikor először beleültem és fékeztem, majdnem lefejeltem a szélvédőt, mert a hidraulikus rendszer és a szervója szokatlanul jó volt.
Egy új Citroen szervója hibátlan. Rendkívül kényelmes a rugózása, a kanyarban is jól tart, ezek voltak a tapasztalataim. Mikor megvettem nagyon örültem neki, de megbízhatatlan autó volt. Miután jobban megnéztem, rájöttem, hogy tulajdonképpen két autóból hegesztették össze, de abban az időben ilyenekkel nem törődtünk.
Első utunk egyikén éppen felvágtam a barátaim előtt, amikor a műszerfalon kigyulladt egy csomó piros lámpa. Éppen folyt ki belőle a hidraulikus olaj. Ez a hiba többször ismétlődött, ezért elmentem egy Renault / Citroen szervízbe, akik megígérték, hogy megcsinálják. Két nap múlva érte mentem és azt tapasztaltam, hogy működik az autó. ez eltartott három napig, amikor egy gumicső szétdurrant és a hidraulikus olaj vidáman csurgott kifelé. Visszamentem a céghez, hogy ugyan csinálják meg, ha már csak annyit tettek, hogy egy bilincset tettek erre a csőre.
A hidraulikus rendszer központi szivattyúját a motor működteti és a motor által forgatott szivattyú tartja a nyomást. Mivel a nyomás időnként megnő, ezért egy nyomás szelep kiengedi a túlnyomást. Ez adja az ilyen autóknál a kattanó hangot kb. 20-30 másodpercenként. ez a nyomás a hidraulikus rendszeren elmegy a kerekekig, ahol egy-egy "zöld gömbbe" érkezik fémcsöveken keresztül a nyomás alatt lévő olaj. A zöld gömbök oldják meg a rugózást, de az azokban lévő szelepek is időnként kiengedik a túlnyomást, amely ekkor már csak nagyon enyhe nyomás alatt van - elvileg - így gumicsöveken lehet visszavezetni a kiengedett olajat.
Ezt akkor értettem meg, amikor a második javítási kísérlet sem sikerült a cégnél. Kínomban megnéztem a telefonkönyvet és Csepelen találtam egy francia autóbontót, amit felhívtam és elmondtam a problémámat. Mondták, hogy menjek. Nem részletezem. Megcsinálták és miközben a srác feküdt a szerelőlapon szitkozódott, hogy folyik az arcába a zöld jedi vér megcsinálta az autót. A szerelés közben pedig jól összehaverkodtunk. Láttam, hogy érti a dolgát.
Két nap múlva a Szabadság híd közepén kezdett ömleni a Jedivér a kocsiból. Felhívtam a srácot, mondta, hogy menjek. Mire odaértem a kocsi segge a földön volt, fék nem volt, csak kézifék, mert az olaj teljesen kifolyt.
A srác megnézte és azt mondta, hogy hagyjam ott a kocsit, mert erre több időt kell szánni. A hidraulikát ki kell tisztítani, a központi szelepet, a zöld gömböket valószínűleg cserélni kell és általában a hidraulikát rendbe kell tenni.
Pár nap múlva elkészült, fizettem, mint a katonatiszt és onnan viszonylagos nyugalomban teltek az autózással töltött napok.
Volt még egy hibája az autónak. Sajnos a dízelmotor egyik hengerében nem igazán volt kompresszió, amely a következő télen derült ki, így a kocsi 130-140-nél többet nem tudott menni.
Elindultunk külföldre rokonokhoz és akkor derült ki, hogy a fűtés sem igazán megy benne, mert beragadt a fűtéskapcsoló. Mire odaértünk jól megfagytunk. Egy hétig nyaraltunk és amikor elindultunk hazafelé a lefagyott dízel nem akart beindulni. Ja mínusz 20 fok volt. A szomszédból átjött egy autószerelő, hozta a teherautó akkumulátort, forró vízzel lelocsolta a motort, a gázolaj szűrőjéből kiolvasztotta a 3 cm magasan álló jeget, paraffint és benzint öntött a tankba, továbbá hidegindítót is fújt a szívótorokba bőven. Még a kocsi alatt egy olajos ronggyal teli fémlábast is meggyújtott. A kocsi nagy nehezen beindult és simán hazajöttünk.
A hidraulikával volt még egyszer gond, de azt rutinosan megoldottam. Egy visszafolyó gumicső elfáradt és elszakadt, szivárgott a Jedi vér. Kértem a háziaktól egy csövet. Végül egy régi kávéfőző kifolyócsövét kiegyenesítve és két végét lebilincsezve oldottam meg a problémát.
Kis színesként a 90'-es években nagyban ment az autólopás Budapesten és egyszer az autószerelő haverom elmondta, hogy felkínáltak neki bontásra egy fehér Citroent, amelyik Budán áll. A haverom rákérdezett, hogy merre áll és rájött, hogy az én BX-emet akarták elvinni. Megmondta a tolvajnak, hogy az a kocsi haveré, azt ne vigye el.
Még két kis színes: amikor először le akartam vizsgáztatni a kocsit nem volt rajta motorszám, ezért hivatalos helyen kellett sok pénzért vizsgáztatni, ami miatt egy csomó mindent meg is kellett csinálni rajta. Utólag tudtam meg, hogy nyilvánvalóan levették a motorszámot, mert két roncs autóból lett összegányolva a gép.
Egyszer riasztóról vezérelt automata központi zár véletlenül bezárta úgy az autót, hogy a kulcs bent volt az indítóban és meg kint. Törtem a fejemet, hogy most mi legyen, talán elmegyek a pótkulcsért. Nézegettem a zárat és végül a lakásunk egyik kulcsával simán kinyitottam. Ezt valószínűleg egy autótolvaj három másodperc alatt ellopta volna.
Mikor meghirdettem és átnéztem a kocsit, akkor találtam meg a plusz pár rendszámtáblát, ami a másik kocsié volt. Három év után ugyanannyiért adtam el az autót, amennyiért vettem.