Az alábbi cikk egy mesterséges intelligenciát létrehozó számítógépes rendszer elvi felépítését írja le.
Memória felépítése
A memória mérete végtelennek tekinthető, de legalábbis elég nagy.
A memória egyes részei lapvetően ugyanolyanok, nincsen különbség köztük. A funkcionális különbségek a tanulás során alakulnak ki. A memória egyes részei - cellák - több különböző paraméterrel rendelkeznek.
A memóriacellákban lévő információ tárolása primitív módon történik. Csak egyszerű adatszerkezetek lehetnek egy-egy cellában. A cellában lévő adatoknak ugyanakkor van további jellemzőik, a kapcsolataik számossága és az utolsó hozzáférés időpontja, illetve egy számláló - fontosság - , amely minden olyan alkalommal változik, amikor az információhoz hozzáfér a rendszer. A fontosság növekszik, ha a cella új kapcsolatba kerül egy másik cellával és csökken, hogyha régóta nem fért hozzá a számlálóhoz semmiféle folyamat.
A memória nem teljesen homogén, ugyanis különböző célokra el vannak különítve speciális területek.
Input-Output memória
Minden mesterséges intelligenciának szüksége van bejövő adatokra és az eredményeket ki is kell küldeni a külvilágba. Ezt olyan módon végzi, mint a hagyományos számítógépeknél. Az elektronika bizonyos memóriaterületeket input memóriának tekinti, míg más területeket output memóriának. Ha egy külső eszköz / folyamat / az input területre betesz egy adatot, akkor az a bejövő adat feldolgozás után a megfelelő területre kerül, míg ha egy folyamat az output memóriaterületre helyez adatot, akkor azt az output perifériák a sajátosságaiknak megfelelően megjelenítik (kép, mozgókép, szöveg, grafika, stb.)
Ezeknek a memóriaterületeknek a kezelését az un. pásztázó folyamatok végzik.
Törlés előtti memória
Minden információ elévülhet. mielőtt a rendszer véglegesen kitörölne egy információt, először átteszi az információt ebbe a memóriaterületbe. Itt az átkerülés időpontjától függően FIFO elven véglegesen kitörlődnek az adatok. Ha még a végleges törlés előtt
A törlés előtti memóriában az információnak megvannak még a megmaradt kapcsolatai így ha szükség lenne az adatra akkor az innen még visszakerülhet a rövidtávú vagy a hosszútávú memóriába.
Rövid távú memória
A memóriában van olyan rész, amely úgynevezett rövid távú memória. Az itt elhelyezett információ rövid idő múlva törlődik, ha nem kerül a a hosszútávú memória valamelyik helyére. Az itt lévő cellák tartalma gyorsan elévül.
Ha a fontosság 0 közelébe csökken, a kapcsolatai kritikus szintre csökkennek, akkor átkerül a törlés előtti memóriarészbe, ahol további folyamatok foglalkoznak vele.
Hosszútávú memória
Ez a memóriaterület az, amely általában a működtetésért felelős és minden információ, amely a működés bármelyik területén tárolásra szorul itt található. Ennek a memóriának a mérete valójában elég nagy, talán mondhatjuk, hogy korlátlan.
Celladomainek vagy másképpen domainek
Minden memóriaterületen kialakulhatnak - kialakulnak cella domainek. Ezek celláknak olyan halmazai, amelyek egymással összetartozó, egymással kapcsolatban álló cellákat tartalmaznak. Valójában ez nem a fizikailag egymás mellé helyezett cellákat jelenti, hanem azt, hogy ezek a cellák kapcsolatban állnak egymással. Mivel egy-egy cella csak egy-egy elemi információt tárol, amely önmagában csak egy adat, ezért a celladomainek jelentik az összetett adatstruktúrákat és a memória más területén lévő celladomainek képesek arra, hogy az ilyen módon tárolt adatokat értelmezzék és ezáltal információként használják.
Párhuzamosan folyó folyamatok.
A számítógépben rengeteg időben párhuzamosan futó folyamat zajlik. A folyamatok egy része, mint például az input-output folyamatok a speciális memóriaterületeken dolgoznak és a feladatuk, hogy a külvilággal tartsa a kapcsolatot a mesterséges intelligencia.
Ezek a pásztázó folyamatok. A folyamatoknak az a szerepe, hogy rendszeresen frissítsék a memóriában lévő információ paramétereit, új információt írjanak be egy-egy memóriacellába vagy helyezzék át egyik memóriaterületről más területre cellák adatait, illetve celladomainek adatait.
Ez azt jelenti, hogy a folyamatok egymástól ténylegesen függetlenül folynak és bizonyos értelemben véletlenszerű kiindulópontokkal és végpontokkal rendelkeznek. A véletlen azonban determinisztikus és több tényező befolyásolja, hogy ténylegesen honnan hová tartanak a folyamatok.
Az egy időben zajló folyamatok számossága csak a "processzorok és szálak" számosságának függvénye. Nincsen előre meghatározva.