Az alábbi cikk
( https://hvg.hu/elet/20210406_Ha_nem_hiszunk_a_tudomanynak_az_most_embereletekbe_kerulhet, https://index.hu/tudomany/2018/02/16/… ) olvasása közben jutottam el oda, hogy ezt a cikket megszerkesszem.
Régóta figyelem döbbenten, hogy általam értelmesnek és intelligensnek gondolt embertársaim milyen hevesen és kritika nélkül habzsolnak és terjesztenek olyan híreket, véleményeket, amelyek számomra nyilvánvalóan hazugságnak hangzanak és amelyeket a tudomány sokszor tételesen cáfolt. Mi a téveszmék terjedésének az oka?
Jelenleg szerintem a legnagyobb baj a vírustagadás (2021 COVID világ), az oltásellenesség. Döbbenetes, hogy a nyilvánvaló tényeknek, a tapasztalataiknak nem hisznek emberek. Sok olyan ember, aki átesett a COVID fertőzésen és 39-40 fokos láza volt napokig egy évvel ezelőtt ma azt mondja, hogy ennek a náthának miért kell olyan nagy feneket keríteni? Miért?
A digitális lármában élünk
Az internet korában olyan mennyiségű, sokszor egymásnak ellentmondó információ ömlik ránk, hogy szinte belefulladunk és persze nem vagyunk képesek feldolgozni, mert az evolúció nem készített fel minket erre. Mit tesz ilyenkor az ember? Először megpróbáljuk befogadni, majd a leghangosabb és leggyakoribb üzeneteken kezdünk gondolkozni. A reklámipar ebből él, tehát tudja. Egy idő múlva a gondolatot a bizonytalanság és a hit kezdi mozgatni és ekkor már kritika nélkül elfogadunk mindent, amit egy bizonyos kör tol az arcunkba. Benne ülünk egy véleménybuborékban és onnan kijönni bajos. De miért választjuk a nyilvánvaló hazugságokat?
A tudomány / tudósok lebecsülése
Száz évvel ezelőtt a tudósok furcsa csodabogarak voltak, akik érthetetlen dolgokról beszéltek, furcsákat műveltek és az átlagember nem törődött velük. Egy fél évszázaddal ezelőtt az átlagember is rájött arra, hogy a tudósoknak köszönhetően a hétköznapi életünk is könnyebb, biztonságosabb lett. Igaz a csodabogarak még mindig érthetetlen dolgokról beszéltek, de az eredmény magáért beszélt. Ha mégis egy tudós nyilvánosan megszólalt, akkor kritika nélkül elhittük, mert úgysem értettük. Ma az átlagember úhgy gondolja, hogy bármit megtalál az Interneten és a világ talán nem is olyan bonyolult ahogyan azt a tudódok el akarják hitetni velünk. Miért mondanak egyszer ezt, máskor azt? Biztosan hazudnak.
A tudósok nem hazudnak - néhány kivételtől eltekintve - de tévedhetnek és akkor azt általában beismerik és a véleményüket megváltoztatják, hiszen a tudomány folyamatosan fejlődik és mindig újabb ismeretekre tesznek szert az élenjáró tudósok. Persze, hogy néha mást mondanak, mint évekkel ezelőtt.
A tudósok gyakran nem profi kommunikátorok. A mai ember pedig hozzászokott az ügyvédek, a politikusok kommunikációjához, akikről tudja, hogy mindig át akarnak verni minket (persze ez sztereotípia). A tudósok mondatainak értelmét ma sem fogjuk fel, de ma már nem hiszünk nekik sem.
Kinek hiszünk?
Van egy kedvenc mondásom: A bonyolult dolgokat nem lehet egyszerűen leírni, a bonyolult problémákat nem lehet egyszerűen megoldani. A tudomány nem megfellebezhetetlen igazságokat közvetít, hanem valószínűségi állításokat tesz. A tudomány magyarázata az átlagember számára gyakran nem felfogható és ez zavarja őt. Azt szeretné, ha valaki elmondaná az igazságot számára egyszerűen és érthetően, igen-nem, állítás-tagadás formában. Aki egyszerű válaszokat ad az összetett kérdésekre és azt jól kommunikálja annak hiszünk. A vallás is ilyen módon ad választ alapvető kérdésekre.
Influenszerek, önérdek?
Vannak olyan emberek, akik abból élnek, hogy sokan hallgatják, nézik őket Facebookon, Youtube-on, Instagramon, Twitteren. Ezeknek elemi érdekük, nekik pénzben kifejezhető értéket jelent a megjelenés. A tartalom mindegy, csak legyen hírértéke. Ezért általában nem ellenőrzött, bombasztikus híreket, álhíreket jelentetnek meg, mert tudják, hogy annak az olvasottsága nagy. Politikusok is gyakran felelőtlenül hazudoznak mindenféléket, hogy saját céljaik érdekében zavart keltsenek az emberekben.
Ha a kormány kommunikál valamit
Ismert jelenség (Magyarországon biztosan) az, hogyha a kormány, ha a főnökünk a cégben, ha egy nálunk magasabb társadalmi rangú, vagy a gazdasági hierarchiában magasabban álló ember mond valamit, azt azonnal kritizálni kell és keresni kell a hátsó szándékot. Ez akkor mindenképpen problémát okoz, ha a kormány szándéka éppen az, amit kommunikál és nincsen hátsó szándéka.
Mindenki tud mindent, mert ott az internet
Gyakori, hogy emberek az internet segítségével ismerik fel betegségeiket, problémáikra a megoldást. Sokan azt gondolják, hogy Google barátunk mindenre ad megoldást, tehát nem is kellenek tudósok. Az interneten tényleg ott van az emberi tudás nagy része, de az átlagember csak az apró töredékeit tudja megismerni egyszerű dolgok esetén is. Egy autó vagy számítógép megszerelésére ott vannak a letölthető kézikönyvek, de ha betegségekről, modern tudományról, vagy high techről van szó, akkor nem feltétlenül elég a Google.
Alapvető dolog, hogy tudományos cikkek megjelenése előtt komoly szakemberek ellenőrzik a cikkek tartalmát és csak akkor publikálják, ha a szakma szabályai szerint elfogadható. Az interneten az áltudományos híreket nem ellenőrzi senki, sokszor a bennük levő utalások is hamisak és nem mutatnak semmire. Mégis sokan hisznek bennük és idézik őket.
Ha a YouTube-on vagy a Facebookon valaki megoszt információt, azt sokan készpénznek veszik, mint régen vidéken "a TV bemondta, tehát igaz" vélekedést.