| a bene placito | tetszés szerint |
| a due | mindketten |
| a piacere | tetszés szerint |
| a prima vista | első látásra énekelni, lapról játszani |
| abszolút hallás | képesség, amellyel az ember eredeti magasságán tudja meghatározni a hangot |
| abszolút zene | a programzene ellentéte |
| accelerando | gyorsítva |
| ad libitum | tetszés szerint |
| adagio | lassan, igen lassan |
| affettuoso | érzelmesen |
| affrettando | nekiiramodva, sietve |
| agitato | izgatottan |
| air | ének, ária (szvitekben éneklő, dallamos tétel) |
| akkord | különböző magasságú hangok egyidejű megszólalása (lásd hármashangzat) |
| al fine | végig |
| allegretto | gyorsacskán |
| allegro | gyorsan |
| allemande | páros ütemű, lassú német néptánc. Régi szvitzenében nyitó vagy II. tétel |
| alt | sötét színezetű, mély női hang |
| ambitus | hangterjedelem |
| andante | lassan, lépésben |
| andantino | lassacskán |
| animato | lelkesen |
| appassionato | szenvedélyesen |
| atonalitás | hangnemnélküliség |
| attacca | indíts |
| ballada | drámai elbeszélés |
| bariton | középfekvésű férfihang |
| barokk | 1600-1750-ig uralkodó zenei stílus |
| basszus | sötét színezetű, mély fekvésű férfihang |
| battuta | ütem, ütés |
| bel canto | szép ének. Régi olasz éneklési stílus |
| ben, bene | jól |
| bicinium | kétszólamú ének |
| blattolni | lásd a prima vista |
| boleró | lassú, hármas ütemű spanyol néptánc |
| bourrée | élénk, páros ütemű francia tánc. A barokk szvitzenében gyakori |
| brillante | csillogóan |
| brio | lendület |
| bé (b) | módosítójel, amely az utána következő hangot fél hanggal leszállítja (cesz, desz, esz) |
| calando | lassulva és halkulva |
| calmato, calmo | nyugodtan |
| cantabile, cantando | énekelve |
| cantus primus | fődallam, amelyet kísérőszólamok vesznek körül |
| canzone | dal, ének |
| capriccio | szeszély. Szabad formában írt zenemű |
| capriccioso | szeszélyesen |
| cavatina | kis terjedelmű áriácska |
| chaconne | változatok egy hármas ütemű dallam felett. Régi táncforma |
| chanson | dal |
| ciklus | sorozat |
| clavecin | csemballó, a zongora őse, a 16-17. század közkedvelt billentyűs hangszere |
| coda | befejező rész |
| commodo, comodo | kényelmesen |
| con tristezza | szomorúan |
| concerto grosso | több tételből álló, szólóhangszerre vagy szolisztikus csoportra és zenekarra írt barokk zenélési forma |
| concitato | izgatottan |
| corona | megállás |
| courante | hármas ütemű francia tánc, a régi szvitek gyakori tétele |
| crescendo | fokozatosan erősödve, növekvő hangerővel |
| da capo | elölről |
| da capo al fine | (D. c. al fine) a zeneművet elölről ismételni a végét jelentő fine szóig |
| da capo ária | a 17-18. század gyakori áriatípusa, amelyben a középrész után nem írták le újra az első részt, hanem a D. c. al fine jelzéssel utaltak az ismétlésre |
| dal segno | (a) jeltől |
| deciso | határozottan |
| decrescendo | fokozatosan halkulva, csökkenő hangerővel |
| disztonál | hamisan énekel |
| divisi | megosztva |
| dolce | lágyan, édesen, gyengéden |
| dolcissimo | nagyon lágyan |
| dolente | fájdalmasan |
| doloroso | fájdalmasan |
| domináns | a klasszikus dúr-moll rendszer V. fokára épülő akkord, utána legtöbbnyire az alaphangnem következik |
| doppio | kétszeres |
| dovce | lágyan |
| drámai szoprán | kissé sötét színezetű, magas női hang |
| due | kettő |
| duett | két szólóhangra vagy szólóhangszerre írt zenemű |
| durata | időtartam |
| e | és |
| echo | visszhang |
| ed | és |
| eguale | egyenletesen |
| ellenpont | (punctus contra punctum, Kontrapunkt) több szólamű szerkesztési elv, legfejlettebb alakjai: a kánon és a fúga |
| előjáték | operákat, operafelvonásokat, baletteket vagy oratóriumokat bevezető zene. Míg a nyitány önálló, zárt zenei formát jelent, addig az előjáték megszakítás nélkül torkollik a cselekménybe |
| energico | erélyesen |
| epizód | közjáték. A rondóformákban a főtéma ismétlődései közé beékelt, azzal ellentétes hangzású zenei anyag |
| eroico | hősiesen |
| espressivo | érzéssel, kifejezéssel |
| eufónia | széphangzás, jóhangzás |
| fantázia | kötetlen, rögtönzésszerű zenei forma |
| fermata | korona, nyugvópont. A vele jelölt hang vagy szünet értékét megnyújtja, zenei nyugvópontot jelent |
| feroce | vadul |
| fieramente | büszkén |
| flebile | panaszosan |
| főhármashangzatok | valamely hangsor I., IV. vagy V. fokára épített hármashangzatok neve |
| forte | hangosan, erősen |
| fortepiano | erősen, majd halkan |
| fortissimo | nagyon hangosan, nagyon erősen |
| forzando, forzato | erősítve, hangsúlyosan |
| fúga | (futás, kergetőzés) az ellenpont művésztének legmagasabb rendű formája, amelyben a belépő szólamok egymást utánozzák (imitálják). A főszólam neve dux, a dominánson lép be a comes, és az ellentétet képviseli a contrasubjectum |
| funebre | gyászosan |
| fuoco | tűz |
| furioso | dühödten |
| g-kulcs | (violinkulcs) a második vonalon jelöli a g hang helyét |
| gagliarda | hármas ütemű, élénk tempójú, régi olasz ugrótánc |
| gavotte | páros ütemű, ünnepélyes jellegű régi francia tánc |
| gigue | többnyire páratlan ütemű, élénk tempójú tánc. A 17-18. század táncszvitjének utolsó tétele |
| giocoso | tréfásan |
| giusto | pontosan |
| gli altri | a többiek |
| glissando | siklás |
| gradatamente | fokozatosan |
| grandioso | hatalmasan |
| grave | súlyosan, igen lassan |
| grazioso | kecsesen |
| gridando | kiáltva |
| habanera | páros ütemű, kubai eredetű spanyol tánc |
| hangfogó | (sordino, Dämpfer) vonós és rézfúvós hangszereknél alkalmazott szerkezet a hangerősség csökkentésére |
| hangszerelés | egy zeneműnek több hangszerre vagy zenekarra való alkalmazása |
| hangérték | a hangok időtartamát jelöli |
| hármashangzat | klasszikus értelemben egy hangsor első, harmadik és ötödik hangjának együttese. Van dúr, moll, szűkített és bővített hármashangzat |
| himnusz | ünnepélyes hangzású dicsőítő dal |
| homofónia | olyan többszólamú zene, amelyben egy vezető szólam mellett a többi szólam csak a kíséret szerepét tölti be, a polifónia ellentéte |
| imitáció | utánzás; olyan többszólamú zenei szerkesztésmód, amelyben a kezdő szólamot a később belépő szólamok leutánozzák (kánon, fúga) |
| impetuoso | viharosan |
| impromptu | rögtönzés; kis terjedelmű, szabad formájú zenemű |
| improvizáció | rögtönzés |
| in rilievo | kidomborítva |
| incalzando | sietősen |
| intermezzo | közjáték, közzene |
| kádencia | nagyobb áriákban vagy versenyművekben az énekes vagy a hangszeres művész virtuóz szólója. Régente rögtönzésszerűen előadott, formailag kötetlen zenei részlet |
| kamarazene | kis hangszeres együttesre írt zenemű |
| kánon | az imitáció legszigorúbb változata, amelyben az első szólam valamennyi lépését a belépő további szólamok pontosan követik |
| koloratúrszoprán | rendkívül mozgékony, díszítéseket, futamokat könnyen éneklő, magas női hangfajta |
| korál | protestáns egyházi népének |
| kvartett | négy hangszer vagy énekes együttese (lásd vonósnégyes) |
| kvintett | öt hangszerre vagy énekhangra írt mű |
| kvintváltó dallamok | a régi magyar népdalok között gyakran előforduló típus, amelynek második része az elsőt öt hanggal (kvint) mélyebben pontosan megismétli |
| lamento | kesergő, drámai hangvételű, hosszabb arioso, a 17. század operáiban gyakori |
| ländler | a lassú keringő régebbi, népi formája |
| languendo | vágyakozóan |
| lapról olvasás | lásd a prima vista |
| largamente | szélesen, lassan |
| larghetto | kissé szélesen, lassacskán |
| largo | szélesen; a leglassúbb tempó jelölése |
| lauda | vallásos dicsőítő ének |
| legato | kötve, kötötten; a hangok megszakítás nélkül kövessék egymást. Jele: kötőív |
| leggiero | könnyedén |
| lento | lassan |
| lieto | vidáman |
| lírai szoprán | lágy színezetű, magas női hang |
| lírai tenor | lágy színezetű, magas férfihang |
| lontano | távolról |
| lugubre | komoran |
| lunga | hosszan |
| lusingando | hízelegve |
| madrigál | többszólamú, kíséret nélküli (a capella) társas ének |
| maestoso | fenségesen |
| maggiore | dúr |
| malinconico | mélabúsan |
| mancando | csökkentve |
| marcatissimo | nagyon nyomatékosan |
| marcato | nyomatékosan |
| marche funèbre | gyászinduló |
| marziale | harciasan |
| mazurka | a keringőnél lassúbb, hármas ütemű lengyel nemzeti tánc |
| meno | kevésbé |
| menüett | hármas ütemű, mérsékelt tempójú, régi francia udvari tánc. A klasszikus szvit- és szimfóniairodalomban gyakori |
| messa | mise |
| mesto | búsan |
| metronóm | rugós szerkezetű, állítható sebességű ingamozgást végző készülék. A zeneművekben található metronómjelzés (pl. M. M. = 100) azt jelenti, hogy a készülék hányat kattanjon percenként |
| mezza voce | félerős hangon |
| mezzoforte | (mf) középerősen |
| mezzopiano | félhalkan |
| mezzoszoprán | a szoprán és alt hangszín közötti női hang |
| minore | moll |
| miserioso | titokzatosan |
| missa | mise |
| moderato | mérsékelt tempóban |
| moduláció | átmenet egy hangnemből valamely más hangnembe |
| molto | nagyon (pl. molto allegro = nagyon gyorsan) |
| morbido | szelíden |
| morendo | elhalóan |
| mosso | mozgalmasan |
| motetta | a 15-16. századtól kezdve, imitációs felépítésű, többszólamú énekes kompozíció. Míg a madrigál világi, addig a motetta főként vallási tárgyú műfaj |
| moto | mozgás |
| musette | duda; francia pásztortánc. Jellegzetessége a dudaszerű kísérőszólam |
| musica | muzsika, zene |
| neumák | a korai középkor hangjegyírása |
| noktürn | szerenádhoz hasonló, lírai zenemű |
| non | nem |
| nyitány | operákat, baletteket bevezető önálló zenedarab. Később önálló, programmal bíró zenemű |
| opera | dalmű, daljáték, énekes színjáték |
| opera buffa | vígopera |
| opera seria | komoly opera |
| opus | mű, munka. A zeneszerző adott alkotásának sorszámát jelenti, az alkotó életművén belül. Pl.: op. 36 |
| orchester | lásd zenekar |
| ordinario | rendes módon |
| orgonapont | hosszan kitartott hang, amly körül a többi szólam mozog, és változtatja a harmóniákat |
| ostinato | makacs; egy adott ritmus vagy dallamfordulat többszöri ismételgetése |
| parlando | elbeszélő, kötetlen tempójú előadási mód |
| partitúra | vezérkönyv; a karmester szólama, amelyben valamennyi énekelt vagy hangszeren játszott szólam megtalálható, áttekinthető és jól olvasható |
| passacaglia | hármas ütemű, olasz vagy spanyol eredetű tánc, a chaconne-hoz hasonló |
| passione | szenvedély |
| patetico | pátosszal |
| pauza | (pause) szünet |
| pavane | páros ütemű, méltóságteljes, olasz vagy spanyol eredetű énekes körtánc |
| perdendosi | elhalóan |
| pesante | súlyosan |
| piacevole | kedvesen |
| piangendo | panaszosan |
| pianissimo | nagyon halkan |
| piano | halkan |
| pizzicato | pengetve; a vonós hangszereknél használatos játékmód. Jelölése: pizz. Ha ismét vonóval folytatják, arco jelölést alkalmaznak |
| più | több (pl. più forte = több erővel, erősebben) |
| poco | kissé (pl. poco piano = kissé halkan) |
| poco a poco | fokról fokra |
| poi | azután |
| polifónia | olyan többszólamú zenei szerkesztésmód, amelyben minden szólamnak önálló szerepe és jelentősége van. A homofónia ellentéte |
| poliritmika | többritmusúság; az egyes szólamok különböző ritmusúak |
| politonalitás | többhangneműség; olyan zenemű, amelyben két vagy több hangnem egy időben szerepel |
| precipitando | nekirohanva |
| preklasszikus stílus | a kései barokk, a klasszikát megelőző zenei korszak jelölése |
| prelúdium | előjáték |
| prestissimo | nagyon gyorsan |
| presto | gyorsan, sebesen |
| prima, primo | első |
| psalmus | zsoltár |
| quasi | mintegy |
| quieto | nyugodtan |
| quodlibet | "ahogy tetszik"; régi társas muzsikálási mód, amikor olyan önmagukban is önálló vagy különböző dallamokat énekeltek vagy muzsikáltak, amelyek együtt is jól hangzanak |
| ragtime | néger eredetű, páros ütemű amerikai tánc |
| rallentando | lassítva |
| rapidamente | gyorsan |
| rapido | gyorsan, sebesen |
| rapszódia | fantáziaszerű, nemzeti motívumokra épülő hangszeres zenemű |
| recitativo | olyan éneklésmód, amely ritmikájában és lejtésében pontosan követi a szöveget, előadásmódja ezért inkább deklamálás jellegű. A régi operákban és oratóriumokban vagy kantátákban az áriákat előzi meg |
| recitativo accompagnato | zenekarral kísért recitativo |
| recitativo secco | többnyire csemballón megszólaltatott, akkordokkal kísért recitativo |
| relatív hallás | amikor egy megadott hanghoz viszonyítva következtetünk a következő hangok magasságára. Ellentéte az abszolút hallás |
| religioso | áhítatosan |
| repetizione | ismétlés |
| replica | ismétlés |
| requiem | gyászmise |
| ricercare | fúgaszerű kompozíció |
| rinforzando | erősödve |
| risoluto | határozottan |
| risvegliato | frissen |
| ritartando | lassítva |
| ritenuto | fokozatosan lassítva, visszatartva |
| románc | szabad formában írt, érzelmes zenedarab |
| rondó | régi francia körtánc, főelve: a rondótéma többszöri visszatérése; a klasszikus szimfóniák utolsó tétele |
| rubato | csapongva; egy-egy hang értékének önkényes meghosszabbítása vagy megrövidítése |
| rustico | parasztos |
| sarabande | régi spanyol szólótánc: lassú, súlyos, hármas ütemű. A szvitzenében rendszerint a courante és a gigue között található |
| scherzando | játékosan |
| scherzo | tréfa; a klasszikus szimfóniák vagy szonáták vidám karakterű tétele. A menüettből fejlődött, szerkezete vele azonos. A romantikus zenében önálló karakterdarab |
| scorrevole | folyamatosan |
| secco | szárazon, röviden |
| seconda, secondo | második |
| segno | jel |
| segue | következik |
| seguidilla | gyors, hármas ütemű spanyol tánc |
| semplice | egyszerűen |
| sempre | mindig |
| sentimento | érzéssel |
| senza | nélkül |
| serrando | gyorsítva |
| sforzando, sforzato | hangsúlyozva, erősen |
| siciliano | régi olasz pásztorének |
| simile | hasonlóan |
| sin, sino | -ig |
| smorzando | elhalóan |
| solo | egyedül |
| sonoro | zengzetesen |
| sostenuto | visszatartva |
| sotto voce | fojtott hangon |
| spianato | simán (egyenletesen) |
| spiritozo | lelkesen |
| stílus | valamely kor, művész vagy műfaj ismertetőjeleinek összessége |
| stranscinando | vontatottan |
| strepitoso | zajosan |
| stretta | gyors, élénk tempójú, virtuóz ária |
| stringendo | hajtva (gyorsítva) |
| subito | hirtelen |
| szerenád | esti zene; egyszerűbb, több tételes forma hangszeres vagy énekes együttesekre |
| szimfonikus költemény | zenekarra írt, irodalmi, képzőművészeti vagy történelmi program ihlette, szabad formájú kompozíció |
| szimfónia | több tételes zenekari forma; zenekarra írt szonáta |
| szolfézs, szolmizáció | a kottáról éneklés legegyszerűbb és legcélravezetőbb módja, az iskolai énekoktatás módszere |
| szonáta | több tételes, hangszeres forma. A tételek többnyire: I. gyors, szonátaforma; II. lassú, dal- vagy variációs forma; III. mérsékelt vagy élénk táncforma (menüett vagy scherzo); IV. gyors, rondóforma |
| szonátaforma | a klasszikus zenében rendszerint háromrészes: expozíció (fő-, mellék- és zárótéma), kidolgozás, visszatérés (az expozíció megismétlése), esetleg coda (zárórész) |
| szonatina | kis szonáta |
| szoprán | magas fekvésű, világos színezetű női vagy gyermekhang |
| szubdomináns | valamely hangsor IV. fokára épülő hármashangzat |
| szünet | egyes szólamok időleges szünetelésére szolgáló jelzések |
| szvit | a 17. században kialakult több tételes hangszeres forma; stilizált táncok sorozata |
| tacet | hallgat; az illető szólam a tételben nem szerepel |
| taktus | lásd ütem |
| taktusvonal | ütemvonal; az egyes ütemeket egymástól elválasztó függőleges vonal a kottában |
| tangó | argentin eredetű népies tánc, a húszas évek közkedvelt társasági tánca |
| tanto | nagyon |
| téma | zenei gondolat |
| temperálás | mérséklés; a régi hangrendszerekben más hangmagassága volt a fisz és gesz stb. hangoknak. Az oktávot Werckmeister osztotta 12 egyenlő félhangra, így a fenti hangok egymással azonosak lettek |
| tempo | a zenemű időmértékének, sebességének meghatározása |
| teneramente | gyengéden |
| tenor | világos színezetű, magas férfihang |
| tenuto | tartva |
| tétel | olyan, önmagában zárt zenedarab, amely valamilyen ciklikus formának (szonáta, szimfónia, szvit) egy része |
| thesis | súlyos ütemrész. Ellentéte az arsis = súlytalan ütemrész |
| tokkáta | billentyűs hangszerre írt virtuóz, szabad formájú zenedarab |
| tonika | alaphangnem; valamely hangsor I. fokára épülő akkord |
| tornando | visszatérve |
| törzshangok | az előjegyzés nélküli hangsor (c-dúr) módosítatlan hangjai |
| törzshangsor | előjegyzés nélküli hangsor (c-dúr) |
| tosto | sebesen |
| tranquillo | nyugodtan |
| transzponálás | valamely zenemű áthelyezése más hangnembe |
| tremoló | a vonó szapora fel-le mozgatásával előidézett hanghatás |
| tricinium | három énekhangra írt zenemű |
| trilla | két szomszédos hang lehető leggyorsabb váltakozó megszólaltatása |
| trió | három hangszerre írt zenemű vagy már értelemben egyes részes formák (tartós forma: menüett, scherzo) középső része |
| triola | három, egyenlő értékű hangból álló egység, amely egy mérőütés időtartama alatt szólal meg |
| triste | szomorúan |
| troppo | túlságosan |
| tutta (la) forza | teljes erővel |
| tutti | a teljes zenekar vagy énekkar belépését jelzi szólórészek után |
| unisono | egyszólamúan |
| uniti | együtt |
| ütem | metrikus egység, amely mindig két főhangsúly közé esik |
| ütemmutató | törtszám, amely a zenemű vagy egy zenei részlet metrikus alapbeosztását mutatja (pl. 4/4) |
| ut sopra | mint előbb |
| üveghang | a vonós hangszereken a húr bizonyos csomópontjának gyenge érintésével képezhető harmonikus felhangok |
| valcer | keringő; a múlt század divatos, hármas ütemű, lendületes társastánca |
| variáció | valamely zenei téma átalakulása olyképpen, hogy e megváltoztatott formában is felismerhető legyen az eredeti gondolat |
| veloce | sebesen |
| versenymű | (concerto) szólóhangszerre írt zenekar kíséretes, több tételes zenemű |
| vibrato | rezgetett (hang) |
| vide | lásd |
| vigoroso | erélyesen |
| villanella | népies dallamokon alapuló olasz táncdal, utcai dal |
| villotta | a villanella elődje |
| viola | brácsa, mélyhegedű |
| violento | hevesen |
| vivace | élénken, gyorsan |
| vivacissimo | nagyon élénken, nagyon gyorsan |
| vivo | élénken |
| voce | hang |
| vokális zene | énekhangra írt és előadott zene. Ellentéte az instrumentális (hangszeres) zene |
| volti subito | gyorsan lapozz, fordíts |
| vonósnégyes | két hegedűre, brácsára és gordonkára írt zenemű, egyben maga az együttes neve |
| zenekar | hangszerjátékosok együttese. Van vonós-, fúvószenekar, valamint vonós, fúvós és ütőhangszerekből álló szimfonikus zenekar |
| zongorakivonat | zenekari mű zongoraátirata |
