A rendszer beállítása
Először is össze kell állítani a teljes hangosító rendszert értelemszerűen.
A keverő és a végfokok össszerakása
- Az üres színpadra először a végső hangosítás erősítői, végfokjai, a hangfalak és a kontrol ládák kerülnek fel.
- Ma már a kompakt aktív hangfalak idején gyakori, hogy egy konzol rendszer segítségével az aktív hangfalakat a közönség főlé magasan viszik fel, ahonnan ferdén sugároznak lefelé. Ilyen módon messzire elhalltszik a hangjuk és kisebb teljesítménnyel is be tudják sugározni a teljes tömeget. Kis teremben ez csak annyit jelent, hogy a hangfalakat a hallgatóság feje fölött helyezzük el, így a közönség teste nem csillapítja úgy a hangokat.
- Áramellátás biztosítása
- Keverő beüzemelése
- Csoportkábel bekötése a keverőbe - A csoportkábelen lévő számjeleknek megfelelő helyre dugjuk a keverőben a kábeleket.
- Kontrolok bekötése a visszajövő jelre
- Végfokok bekapcsolása
- Ismert, biztonságos jelforrást beküldünk a keverőbe és meghallgatjuk a kimenetét, ellenőrizzük, hogy minden végfok, minden kontrol láda szól-e és nem hibás.
A kábelek elhelyezésénél mindig törekedni kell arra, hogy a közönség ne férjen hozzá a kábelekhez, a színpadon ne menjenek keresztül-kasul kábelek. Ha már a színpadon kell vezetni több kábelt, akkor azok egy csoportban legyenek és legyenek szigetelő szalaggal vagy taposó csatornával lerögzítve a színpadra.
A hangosítás beállítása a teremhez
Minden teremben mások az akusztikai viszonyok, azaz a terem más és más frekvenciákon emel és nyel el, tehát a koncert végső hangszíne erősen függ a teremtől és a hangosításkor figyelembe kell venni. Sajnos a hallgatók száma is befolyásolja egy terem akusztikus viszonyait, ezért csak a nagyon durva szélsőségeket lehet kiszűrni az üres koncerthelyiségben. Ehhez a keverőn keresztül fehér vagy úgynevezett rózsaszín zajt küldünk át a rendszeren. ezek olyan jelek, amelyek minden frekvencián azonos teljesítményű komponenseket tartalmaznak. Ideális esetben egy mérő mikrofonnal felszerelkezve megmérjük a teremben az erősítési és elnyelési frekvenciákat. Mérő mikrofon helyett használhatunk egy jó minőségű mobiltelefon mikrofont is. A mérések eredménye alapján a korábban leírt sok csatornás equalizerrel módosítjuk a terem átvitelét addig, amíg a mérő mikrofon közel lineárís kimenetet nem mutat. Ekkor állítottuk be a terem hangzását. Ha elég jó a technikusok füle, akkor a fülük alapján is korrigálhatják a terem hangzását. Az Equalizert a továbbiakban úgy hagyjuk.
A színpad összerakása
- A zenekar felpakolja a hangszereit a színpadra, az énekesekkel megbeszélik a technikusok, hogy hol fognak énekelni, hány ének mikrofon kell, be kell-e hangosítani a dobokat, a gitárokat, stb... Egy összeszokott banda minden hangszerese kb. 15 perc alatt összerakja a saját cuccait. A legtovább a dobos szokott szöszmötölni.
A stage boxba be kell dugni a mikrofonok és hangszerek kábeleit. A technikusok tudják, hogy melyik hangszerhez, énekhez milyen mikrofont illik használni. Érdemes rendszert, logikát vinni a csatlakozásokhoz. Például: 1-2-3-4 ének mikrofonok, 5-6-7-8 hangszeresek, 9-.... -16-ig dob mikrofonok. Az utolsó csatorna a külső hangforrás, például magnó, mp3 lejátszó stb...
A kábeleket itt is úgy kell vezetni, hogy a zenészek ne botoljanak bel. Lehetőség szerint a színpad szélén vagy mellette. A nézők se férjenek hozzá. Egy koncerten sok minden megtörténhet ezért fontos az elővigyázatosság.
A zenészek kapcsolják be az erősítőiket és a hangszereiket, próbálják ki, hogy szól-e, állítsák be a megfelelő hangszíneket, majd menjenek le a színpadról és ne zajongjanak.
A dobszerelés bemikrofonozása szokott a legtovább tartani.