Az első alkalommal az alábbiak történtek. Bemelegítés gyanánt Gábor - ez később is így ment - a T vonalra állított, elővette a teniszlabda tároló kosarát és könnyen kézbe adva adott tenyeresre kb. 35 labdát, amit én rendre ügyetlenül elütögettem a korábbi szokásaim és ütéseim szerint. Majd ugyanezt megtette fonák oldalra is, kézreadva a labdákat. Elfogyott az első kosár. Egy kosárban 70 labda van. Ez alatt megállapította, hogy a tenyereseket csapnivalóan rossz mozdulattal ütöm. Közel állok a labdához, a hasam előtt keresztbe lendítem az ütőt, rövid a mozdulatom, amit lefékezek miután a labda elhagyta az ütőt. Gyakran a közelség miatt kényszer ütéseket ütök, csuklózom, felrántom az ütőt. Ezek miatt a tenyereseim nem pontosak, és gyengék. Gyakran ha alacsonyan jön a labda lehajolok érte és nem rogyasztom be a térdemet.
A fonákjaim jobbak, de azon is van mit csiszolni. Ott sem vezetem ki az ütőt. Kivezetni az ütőt azt jelenti, hogy a labdaérintés után az ütő tovább halad és tenyeres esetén az alkar a váll fölé kerül az ütővel, vagyis az ütő nyele az ellenkező irányban áll.
Fonák esetén pedig az ütőt tartó kéz a váll fölött ér véget.
Az első edzés végéig először a T-vonal mögött állva adta a tenyeresre a labdákat, majd miután megunta utána a fonákra küldte. Közben minden ütés után mondta az instrukciókat, hogy mit csináltam rosszul, vagy éppen mit csináltam jól.
A fonák menet után azt mondta, hogy a fonákom jobb és a helyes mozdulatot ott jobban csinálom.
A vége felé megnézte, hogy a hálónál hogyan röptézem, illetve a legvégén ütöttem néhány szervát is. Arra azt mondta, hogy egyelőre nem akarja elrontani, mert alapvetően jól csinálom.
Az is elhangzott, hogy várhatólag a meccsen az ütéseim átmenetileg leromlanak majd, mert a régi berögződést majd kezdem elfelejteni, az új pedig még nem lesz elég stabil. Ez a jóslat pontosan be is vált.