A testbeszéd szerepe az iskolában

Az emberek közötti kommunikáció legalábbkét módon zajlik.

A beszéd

A legmagasabb szintű kommunikáció. A nyers gondolatok és az elmondott vagy leírtmondatok között többszörös átalakítás megy végbe. A gondolatok általában először nem egzaktak, hanem csak "ködös" elképzelések, ötletek. Az elképzelések később határozottabb alakot öltenek, majd a nyelv szavai és nyelvtana segítségével formát is kapnak. A megfogalmazott mondatokat a beszélő elmondja a partnerének, azaz kommunikál vele. Ez az emberek közötti kommunikáció mintegy 20-30%-át fedi le!

A beszéd által közölt indformáció megértéséhez a fogadó félnek - a diáknak,a hallgatóságnak - is olyan szinten kell értenie a nyelvet, hogy a közölt mondatokat megértse, valódi értelmüket felfogja. Ez azt jelenti, hogyha sikeresek akarunk lenni a beszélt kommunikációban, akkor olyan szinten kell megfogalmazni a gondolatunkat, hogy a befogadó megértse. Kisgyereknek kisgyerek szinten, nagy gyereknek nagy gyerek szinten felnőttnek - nos néha őket is kisgyereknek kell tekinteni.

Nemcsak a közölt információ összetettsége, hanem a közlés módja is fontos. Nem véletlen, hogy a politikusok egyszerű üzeneteket fogalmaznak meg, mert a nagyközönség arra vevő, azt jegyzi meg.

Iskolában a tanároknak fontos, hogy a tanulók életkori sajátosságainak, neveltségének, tudásszintjének, kultúrális jellemzőinek megfelelő módon mondják el a tananyagot, közöljék a mondandókat. Ha más nyelvet használ a tanár, mint amit a diák ismer és gyakran használ, akkor nem lesz hatásos a kommunikáció. Erre két módszer van, amit a gyakorló tanárok ismernek. Az egyik az, hogy megtanítják a diákoknak a megértéshez szükséges fogalomrendszert, a másik pedig az, hogy a mondandójukat lefordítják a diák által értett nyelvezetre, fogalomrendszerre.

Testbeszéd

Mi emberek az állatvilág részei vagyunk és rengeteg olyan tulajdonsággal bírunk, amelyek az állatvilágra jellemzőek. Ezek közé tartozik a non-verbális kommunikáció, magyarul a testbeszéd használatának és értésének képessége is. Egyes kutatások szerint a testbeszéd az emberek közötti kommunikáció 70-80%-át hordozza!

A testbeszéd genetikailag belénk programozott. Annak hatása alól az emberek nem tudják kivonni magukat hosszú távon. Minden állat testbeszéddel adja tudtára fajtársai számára a mondandóját. A környezetünkben élő állatok testbeszédét gyakran értjük. A kutyák testbeszéde meglehetősen fejlett, mivel az őseik falkában éltek és fontos volt a falka tagjai között a kommunikáció. Ugyanígy a macskák közötti testbeszédet is hamar megtanulja az ember.

A gyerekek életük első évében a kimondott mondatok konkrét értelmét nem fogják fel, de a szülők és más emberek testbeszédét, viselkedését igenis veszik és reagálnak rá. Ez genetikailag örökölt, ősi tudás. A majmok szülei hasonló módon kommunikálnak kölykeikkel, mint az ember szülők a kis gyermekeikkel.

Más alapvető gesztusokat az emberek felnőtt korban is ugyanúgy értelmeznek bárhol is nevelkedjen az ember. Ilyenek az ölelés, a másik megérintése, a test kiegyenesítése, elfordulás a másiktól, a meghajló testtartás, a tekintet iránya, stb...

A gyerekek a szülői házban a nevelődés során a genetikailag rögzített gesztusokat veszik, a szerint cselekszenek, majd a növekedés során a szülők és más hozzátartozók viselkedése alapján megtanulják a szokások és a kultúra testbeszédi jeleit is.

A testbeszédi kommunikáció és a testbeszéd értelmezésének képessége általában nem tudatos, hanem ösztönszerű. Amikor a fejlődő személyiség egyre több információt próbál meg elsajátítani mások beszélt nyelve alapján egyúttal a közlések megfogalmazásának körülményeit is értékeli, tanulja a testbeszédet.

A másik iránt való érdeklődés, a másikkal való egyetértés, az elutasítás, a segítés, a másikhoz való közeledés, elfogadás mind olyan alapvető viselkedési minták, amelyek az emberek mindegyikében hasonló gesztusokkal zajlanak. A hatalmi viszonyok, a föélény kifezejése, a megalázkodás, a másik feljebb állásának elfogadása is általános viselkedési minta.

Zónák a testbeszédben

A különböző kultúrákban tanult módon, határozódnak meg azok a területek, amelyekben egy ember kényelmesen, kényelmetlenül érzi magát. Európában és főleg Magyarországon ezek a zónák az alábbiak:

  • Intim zóna - 15-45 cm az a távolság, amiben szülők, gyerekek, közeli barátok kerülhetnek hozzánk
  • Személyes zóna (komfort zóna) - 46 cm -1,2 m - ilyen távolságban érezzük jól magunkat egy társas összejövetelen.
  • Társadalmi zóna - 1,2 m - 3,6 m -Idegenek esetén ezt a távolságot tartjuk meg.
  • Nyilvános zóna - 3,6 m és több - nyilvános szereplésen, előadáson, nagyobb csoportnak adott előadáson ilyen távolságra vagyunk a hallgatóktól.

Más országokban a zónák másképpen alakulnak ki. Azokon a területeken, ahol sokan élnek együtt kis helyen - arab világban, nagycsaládosoknál, vagy kollégiumban, gyermekjóléti intézményben nevelkedettek esetén - a zónák mérete lecsökken, míg például az északi országokban a zónák mérete megnő, akár a többszörösére is.

Normális helyzetekben az egyes zónákat az emberek automatikusan alkalmazzák. Ha egy kommunikációs helyzetben az egyik szereplő belép a másik személyes zónájába, akkor automatikusan a másik hátrébb húzódik, hogy tartsa a távolságot. Problémát okoz, ha az emberek nem egyforma kultúrális közegből érkeznek és más a zónájuk nagysága, mert ilyenkor az, aki távolabb érzi jól magát a beszélgetés során "menekülni" fog attól, aki közelebb érzi a normális távolságot. A másik ilyenkor pedig úgy érzi, hogy el akarják utasítani, mert az ő komfort zónájába nem engedi be a másikat.

Amikor többen szállnak be egy liftbe általában mindneki a falat bámulja, nem keres szemkontaktust a többiekkel, és gyakran kényelmetlenül érzi magát. Ennek az oka az, hogy ilyenkor az emberek belépnek egymás személyes zónájába.

A testbeszéd és a beszéd közti kapcsolat

Mivel a testbeszéd automatikusan zajlik és annak értelmezése sem tudatosan kontrollált, ezért a szóbeli kommunikáció és a testbeszéddel való kommunikáció párhuzamosan zajlik, de az eredmények összefolynak.

Ha a testbeszéd és a beszélt nyelv kommunikációja ugyanolyan jellegű közléseket tartalmaz, akkor a hallgató nyugodt és elfogadja a másik mondandóját, ellenben ha a testbeszéd és a szavak egymásnak ellentmondanak, akkor a hallgató ösztönszerűen meg fogja érezni, hogy valami nem stimmel a másiknál. A testbeszéd elárulja igazi gondolatainkat, szándékainkat.

Mivel a testbeszéd ösztönös folyamat, ezért a legtöbb ember nem nagyon tudja azt befolyásolni. Ha egy éppen megismert diákról el akarjuk dönteni, hogy igazat mond-e vagy hazudik, akkor a testbeszédére fokozottabban kell figyelni.

A hazugságra árulkodó jelek

  • Tekintet: Nem néz a másik szemébe, vagy túlságosan mereven néz. Általában a beszélgetés során az idő 50-70%-ában nézünk a másik szemébe. Ha ennél lényegesebben kevesebb vagy több a szemkontaktus, akkor a másik valamit leplezni akar, vagy nagyon meg akar győzni az igazáról.
  • Szájeltakarás: Kisgyermekeknél megfigyelhetjük, ha hazudnak, eltakarják szájukat kezükkel. A felnőtt már megpróbálja elfolytani ezt a gesztust: a kéz elindul a száj felé, de megtorpan és elterelődik, mintha pl. csak legyet hessentettünk volna el, megigazítottuk volna ruhánkat, stb.
  • Tenyérgesztusok. Hazugság esetén kevésbé szembeszökőek, a kéz egésze takart, illetve a tenyér ritkán látható.
  • A szem-kontaktus kerülése. Félrenézés, esetleg a szem takarása, pl. szemdörzsöléssel.
  • Gallérhúzogatás. Mivel a hazugság közben a bőr fiziológiai állapota megváltozhat, sok esetben több levegő kell, illetve meg kell érintenie a hazudónak a nyaktáját a kellemetlen érzés mérséklésére. Erre a jelre is igaz persze az, ami a többire is: más szituációk (pl. düh, csalódás) is kiválthatják.
  • Mikrojelek: pl. a szemöldök apró felvonása, a száj szögletének apró rándulása, a pupilla apró beszűkülése. E jelek többnyire csak igen közel állva vehetők észre.

Távolságtartásra utaló gesztusok

  • Ha a testtartása nem a beszélgető partnere felé fordul, akkor az egyfajta menekülési gesztus.
  • Ha a kezeit karba teszi, esetleg lábait keresztbe teszi, akkor az egy védekező, elzárkózó gesztus.
  • A szorosan összezárt lábak is a zártságot, az elutasítást jelentik.

A nyitottságra, érdeklődésre utaló jelek

  • Ha a másik a beszélgetés során 50-70% körül szemkontaktust tart, akkor a közlés elfogadását kéri és igazat mond.
  • Ha a beszélgetés során a másik felé fordul - a lábainak iránya is a másik felé mutat - akkor kommunikáni akar.
  • Ha a kezeit széttárja, a tenyerét mutatja, akkor nyitott
  • Ha álló helyzetben két ember egymás gesztusait utánozza, tükrözi akkor érdeklődnek egymás iránt és kommunikálni akarnak egymással.
  • Ha egy nő a hajával babrál, a fülét simogatja beszélgetés közben, akkor érdeklődik a másik iránt.
  • Ha egy ember a másik karjának a felső részét megérinti, az általában a bizalmas viszony, vagy a barátságos viszony jele
  • Ha a másik beszéde közben elmosolyodik a hallgató, akkor tetszik a mondandó.

A hatalom és az alávetettség jelzései

  • Ha egy ember kihúzza magát, egyenes derékkal áll, csípőre teszti a kezét, akkor az a felsőbbrendűség, a harcrakészség jele.
  • Ha egy ember mereven a másik szemébe néz és folyamatosan, tartja a szemkontaktust, akkor az a hatalom, a kihívás jelzése.
  • Ha egy ember a másikkal való kommunikáció során kicsit meghajlott testtartásban van, akkor az alávetettség jelzéseit bocsátja ki.
  • Ha beszélgetés közben valaki a földre, a lábaira néz, akkor az a zavartság, az alávetettség jelzését bocsátja ki.
  • Ha az egyik fél magasabban ül, mint a másik, akkor a magasabban ülő jelzi a hatalmát a másik felé. Ugyanide tartozik az is, hogyha valakinek nagyobb széke van, mint a többinek, akkor az is egy hatalmi szimbólum.
  • Ha egy tanár leszidja a diákját, a tanár ül és a diák ott áll az asztala, széke, előtt, mellett, akkor ez azt üzeni, hogy a tanár magabiztos, nem kell támadástól tartania és a testhelyzet ellenére mégis uralja a helyzetet.

Sok hasonló jelzés van még...

A testbeszéd tudatos alkalmazása

A testbeszédet lehet tanulni is. Vannak olyan tevékenységek, szakmák, amelyek végzése során érdemes a testbeszédet tanulni és alkalmazni. Ilyen szakmák: kereskedők, az üzletemberek, a politikusok, pedagógusok, előadóművészek (énekesek, színészek), közszereplők. A hivatásos sármőrök, csalók, a nőcsábászok bizonyos viselkedéseket automatikusan alkalmaznak.

Egy beszélgetés során az egyetértés elérését bizonyos mozdulatokkal is elősegíthetjük. Ezt meg lehet tanulni.

Gyakori az, hogyha egy kereskedő vagy politikus el akarja adni a portékáját (a politikai nézet is portéka), akkor először meggyőzi saját magát, hogy a portékája a lehető legjobb és utána már úgy viselkedik, ahogyan kell. A viselkedést be lehet gyakorolni.

A személyes zóna jelenséget egy tanár tudatosan tudja alkalmazni. Ha fegyelmezési céllal a tanár kihúzott testtel, azaz határozottságot sugallva közel áll a diákhoz olyan módon, hogy a diák nem tud hátrálni, akkor a diák ezt kényelmetlenségnek, fenyegetésnek éli meg és meghátrálásra késztetheti a diákot különösebb egyéb agresszió nélkül.

Ha egy tanár lehajol a padba ülő diákhoz és a vállára teszi a kezét, akkor ugyan belép a diák intim zónájába, de a vállra tett kéz azt jelzi, hogy békés szándékkal jön, egyfajta szülői szerepbe helyezi magát, így a diák nem feltétlenül érzi magát kényelmetlenül.

Néhány trükk arra, hogy a másikkal elérd a célodat

  • Szívesség kérése - Ha olyan kéréssel állsz elő, amelyet a másik szívességből teljesít, és te azt elfogadod, majd nagyon hálásan megköszönöd, akkor a másik az igazi kérésedet nehezebben fogja visszautasítani. Benjamin Franklin módszer
  • Arcba csapott ajtó - Olyan kérés, amit a másik biztosan nem teljesít. Ilyenkor a visszautasítás után az igazi kérésedet add elő, és valószínűleg teljesíteni fogja.
  • Megszólítás - Ha valakit a nevén szólítasz, akkor megérintve érzi magát. (Én konkrétan nem szeretem, ha XY, aki el akar adni nekem valami utazást, vagy terméket úgy szólít meg, hogy Zoltán vagy Zolikám! Minden nyelven ez a közeli kapcsolatot feltételezi, ezért én eleve visszautasítom az ilyeneket.) Még jobb, ha az illető címét használjuk, pl. igazgató úr, osztályvezető úrhölgy, stb...
  • Mimikri - A másik beszédmintáinak, gesztusainak utánzása, átvétele. Ilyenkor a másik ezt úgy értelmezi, hogy elfogadod a személyiségét.
  • Fáradt ember meggyőzhető - A fáradt ember könnyebben meggyőzhető az igazunkról, ezért ha olyan tárgyalásra mész, ahol fontos hogy győzzél, azt tedd csütörtök délutánra, mert akkor már eleget dolgozott.
  • Visszautasíthataltan ajánlat - Ha kérsz valakitől egy olyan szívességet, amit udvariatlanság lenne visszautasítani, aakor legközelebb a fontosabb szívességekre is jobban hajlik a másik.

Egy kis szakirodalom