Az alábbi gyakorlatot Victor Wooten tanácsai alapján írom le.
A basszusgitárosok egyik legfontosabb képessége a belső óra pontossága. Ez azt jelenti, hogy a basszernek egy képzeletbeli metronómnak kell ketyegnie a fejében. Ennek olyan pontosnak kell lennie, hogy még akkor is tartsa a tempót, hogyha a dobos megáll, vagy pontatlanná válik.
Biztosan volt már olyan élményetek, hogy egy koncerten megállt a zenekar és egy szólista néhány ütemen keresztül egyedül szólózott, majd a zenekar többé kevésbé pontosan visszaszállt a zenébe a megfelelő ritmusban.
Az alábbi gyakorlat a fentieket fejleszti.
Első lépésként indíts el egy dobgépet, metronómot, vagy bármilyen ritmust adó eszközt és játsz rá egy egyszerű groove-ot (ismétlődő ritmikai frázis). Mikor már pontosan, stabilan tudod játszani tempóban, akkor állj le egy ütemre, majd amikor vége az ütemnek, szállj vissza tempóban és folytasd. Fontos, hogy ne verd a lábaddal a ritmust. Ezt addig gyakorold, amíg stabilan vissza tudsz érni a tempóba.
Ha már jól megy, akkor úgy állj ki, hogy két ütemet, majd négy ütemet, majd nyolc ütemet hagysz ki.
Ha már ezek a lehetőségek is megvannak, akkor az eredeti groove-ot díszítsd különböző hangokkal és így állj ki 2-4-8 ütemre.
A dobosok egy része hullámzó tempóban dobol, ami azt jelenti, hogy a számok bizonyos részénél kicsit (vagy nagyon) felgyorsul, máshol visszalassul. Ezek emocionális okokra vezethetők vissza. A basszernak ilyenkor is együtt kell dolgoznia a dobossal. Ennek a gyakorlása úgy képzelhető el, hogy a dobgép tempóját valaki állítja, és ezzel a változó tempóval kell ugyanezeket a gyakorlatokat végezni.