Szalagavató beszéd 2014 - Szily

Kedves végzős diákok, tisztelt osztályfőnökök, kollégák, kedves vendégeink!

Nincs két egyforma év, nincs két egyforma ünnep sem. Mikor évenként készülődünk az iskolai ünnepeinkre, kicsit úgy érzem magam, mint amikor gyerekkoromban évente egyszer az ajtófélfához álltunk és apám egy rovást húzott a fejem búbjához, és láthattuk, hogy mennyit nőttem egy év alatt és együtt örültünk a szaporodó centimétereknek.

Minden évben eljön a mai pillanat, amikor megmérettetünk, megmérettettek, hogy mennyit nőttetek, na nem egy év alatt, hanem az elmúlt 3-4-5 évben. Ilyenkor mindenki inkább kihúzza magát és az ég felé tekint és büszkén tekint le a pódiumról a szerettei felé. A tanácsom: Ne legyetek kishitűek! Merjetek nagyok lenni, gondoljatok nagyot, és valósítsátok meg álmaitokat!

Kedves végzős diákok!

Az iskolaigazgatónak minden évben ünnepeinken frappánsat, újat kell mondania. Az erőlködéstől pedig jönnek a sablonos, unásig ismert mondatok, szófordulatok. Lehet, hogy most is kötöttek fogadásokat az itt lévők, hogy elhangzik-e majd a „nagybetűs élet”, vagy a „felnőtté válás” kifejezés.

Én a mai napot más irányból közelítem meg.

Elsősorban is büszke vagyok rátok. Eljutottatok ifjú korotok legnehezebb szakaszába, amikor megismerhettétek önmagatokat, vágyaitokat, korlátaitokat, tehetségeteket. Megtanultátok, hogy kik vagytok, honnan jöttetek és hová tartotok. Ebben a folyamatban segítettünk szeretettel titeket mi az iskola, a tanáraitok és a családotok is. A ma kitűzött szalag jelkép, az összetartozás jelképe. Annak a jelképe, hogy hosszú éveken keresztül együtt voltunk, szerettük, tiszteltük egymást és mindezt az iskolánk keretei között tettük, mert az iskola értetek van volt és lesz.

Kedves Vendégek!

A végzős diákjaink kétségekkel és kételyekkel kezdtek neki a próbáknak, többen megkérdőjelezték azt, hogy egyáltalán képesek-e megfelelni a színpad követelményeinek. Mi pedagógusok régóta tudjuk, hogy a kezdeti kétségek a sikeres szereplést követően egy csapásra eloszlanak és a diákok később már csak a tapsra, a mámorító érzésre emlékeznek, amikor nagy közönség előtt sikeresek voltak.

A szalagtűzés ceremóniája után fogadjuk szeretettel a produkcióikat, nézzük el az esetleges botlásokat, csodáljuk gyermekeink erőfeszítését és fedezzük fel bennük, hogy olyan területen is megcsillogtatják képességeiket, amely esetleg eddig idegen volt számukra.

Kívánok a tisztelt jelenlévők számára szép élményeket, értékes perceket, gondtalan ragyogást a mai estén, és azt, hogy váljon valóra minden álmuk!

Fábián Zoltán
igazgató