KIP - Komplex Instrukciós Program

Olyan oktatási módszer, amely heterogén szerkezetű tanulócsoportok hatékony tanítását célozza. 20 éves kutatómunka eredménye. Segítségével a tanulócsoport gyengébb tagjai is megfelelő sikerélményt érnek el, ezáltal a csoport hasznos tagjaivá válnak, felzárkózhatnak, elismerésben lesz részük és ez motiválja őket.

A KIP általános elvei

A módszert elsősorban általános iskolákban lehet alkalmazni - az eredeti kutatások erre irányultak -, de Magyarországon vannak sikeres adaptációk középiskolások részére is.

A módszert egy tanulócsoportban minden tantárgy esetén legalább az órák 20%-ban kell alkalmazni, hogy hatását elérje. A 80% lehet hagyományos tanóra is, akár frontális munkával.

Alapelvek

A KIP-es órákon a tanulókat a tanár 3-4 fős csoportokká szervezi. A csoportok együtt sírnak és együtt nevetnek!
A csoporton belül a tagok között az együttműködés, és a feladatmegosztás a legfontosabb. A csoport sikere az egyének sikerétől függ. A csoportok tagjai közötti feladatmegosztás miatt a csoport végeredménye csak akkor biztosított, ha minden részfeladatot elvégeztek a tagok.
A csoport tagjai kérhetnek egymástól segítséget, és a csoporton belül kötelezően segítséget kell adni a másiknak (ezt a tanár ellenőrzi).
Senki más feladatát nem végezheti el (ezt a tanár ellenőrzi).
A csoportban vannak állandó szerepek az egyéb feladatokon kívül:
- Időfelelős - ő figyeli folyamatosan, hogy az elvégzendő feladatokra szabott időből mennyi van hátra és figyelmezteti a csoport tagjait, hogy éppen hol tartanak
- Kistanár - Ha a csoport olyan nehézséggel találja szemközt magát, amit nem tud megoldani, akkor ő kérdezi meg a csoport nevében a kérdést a tanártól és a választ is ő interpretálja a csoport többi tagjának
- A bemutató - A csoportok az elvégzett feladatokat az óra végén bemutatják a teljes osztálynak Erre a szerepre jó kommunikációs készségű, esetleg az átlagosnál izgágább, nehezebben kezelehető diákot érdemes választani.
- Írnok - Olyan felelős, aki a csoport által elvégzett munkát lejegyzi egy füzetbe, lapra, stb. Nem feltétlenül szükséges, de ez lesz a csoportmunka eredménye.
- Eszközfelelős - Ő a felelős azért, hogy a csoport a megfelelő eszközökhöz hozzájusson (pl. térkép, video, valami az internetről stb.)

Gyakorlati, szervezési tudnivalók

Egy KIP-es órára (45 perc) való felkészülés 3-4 órát is igénybe vehet. Ha egy iskolában azonos tárgyból több tanár is szervez KIP-es órát, akkor létfontosságú, hogy legyen olyan feladatbank, amelybe a tanárok a saját KIP anyagaikat elérhetővé teszik mások számára is. Így a felkészülési idő lecsökkenthető.

A KIP-es 45 perc beosztása

5-10 perc a KIP-es csoportok megalakítása, a felelősök megállapítása, a feladatok kiosztása
20-25 perc a feladat megoldása
10 perc a csoportok ismertetik az eredményeket. A csoportok egymás munkáját értékelik!!!

Csoportok kialakítása

Lehet véletlenszerű is, de nagyobb létszámú osztályban érdemes átgondoltan kiválasztani a csoportok tagjait. Fontos, hogy legyen benne "jó" gyerek, gyengébb, kirekesztődött vagy elhúzódó és átlagos is, azaz heterogén legyen a csoport összetétele.
A csoporton belüli egyes szerepeket nem mindig ugyanaz kapja. A feladatok rotálódnak, így előbb-utóbb mindenki minden szerepben találja magát.

Hogyan érdemes a csoportoknak a feladatokat kiosztani?

A módszer a "learning-by-doing", azaz "megtanuljuk, miközben csináljuk elvet követi". A feladatok általában nem az új tananyagról, hanem a megtanultak alkalmazásáról szólnak.
Példák, ötletek
- Matematika órán nem feltétlenül az egzakt térbeli testekről beszélünk, hanem piramisról és arról, hogy mennyi kőlap kell a piramis beborításához, vagy mennyi kő kell, hogy felépüljön a piramis.
- Magyar órán nem önéletrajzot írunk, hanem egy elképzelt személynek meg kell tervezni egy Facebook profilt, ahhoz jelmondatot kell írni, tevékenységeket kitalálni, vagy írni egy rep szöveget megadott témáról stb...
- Angol órán a sport a téma, akkor a csoportok különféle sportágakkal foglalkozhatnak. A csoport egyik tagja megkeresi a szabályokat, a másik a pontozást, a harmadik a legnevesebb játékosokat, csapatokat, a negyedik a magyarországi helyzetet ismerteti.
- Földrajz órán a téma a hegységek, akkor a különböző födrészeket különböző csoportok dolgozzák fel.
A feladatok tehát mindig olyanok, amelyek a diákokat érdeklik és meg akarják csinálni.
Szakmai órákon, elsősorban gyakorlaton is lehet létjogosultsága a módszernek. Programozás vagy hálózatfejlesztés, WEBfejlesztés órán a különböző feladatrészeket más-és más csinálja meg, majd valaki összegyúrja.

A tanár feladatai

Előkészül az órára - elkészíti a feladatokat, az esetlegesen használandó eszközöket. Utánanéz az interneten a szükséges információknak.
Megszervezi az órán a csoportokat és kiosztja az állandó szerepeket
A feladatmegoldás közben figyeli a csoportok működését. Felügyeli, hogy mindenki a saját dolgával foglalkozzon, ne dolgozzon más helyett és ne húzza ki magát a munka alól. Magában "órai munkát" értékelhet, de csak pozitívan és a csoport tagjai lehetőleg egyforma értékelést kapjanak az óra végén.
A feladatmegoldás alatt válaszol a kistanárok kérdéseire.
A feladatok elvégzése után megszervezi a prezentációt, amikor is mindenki elmondja a magáét. A csoportok egymást értékelik!!!
Az órát értékeli, adminisztrál, osztályzatot ad

Osztályzási lehetőségek

A feladat végzése során a csoportok munkáját értékeli, viszonyíthatja egymáshoz. Akár olyan módon is adhat pontot, amelyet a csoport tagjai egymás között elosztanak, bár itt felmerül a diszkrimináció lehetősége. Adhat előadásra és tartalomra osztályzatot. Minden esetben érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a csoport együtt sír, együtt nevet. A bemutatók során a csoportok egymás produkcióját is értékelhetik.

Kérdések

Ha mindenki mással foglalkozik, akkor hogyan fog mindenki minden dologról tudomást szerezni?

Nem fog. A csoportokon belül a feladatok végzése során is zajlik kommunikáció, ezért ami a csoporton belüli feladat arról mindenki tudomást szerez. Az óra végén a csoportoknak össze kell foglalni, be kell mutatni a saját elvégzett feladatukat, tehát az osztály többi tagja is tudomást szerez az eredményekről, de nem lesz mindenki jártas mindenben. Szakítani kell az eddigi gondolkodással, ugyanis nem az elvégzendő feladatok száma és típusa a lényeg, hanem az, hogy mindenki végezzen el feladatokat. A mai tananyagok és óraszámok esetén gyakran amúgy sem lehet mindent begyakoroltatni. Azt a készséget kell elsajátítani a diákoknak, hogy önállóan tudjanak tanulni, képesek legyenek megkeresni és alkalmazni a szükséges információt.

Mi biztosítja, hogy a "jó" diák nem tarol le mindent egy csoporton belül?

A csoporton belüli feladatmegosztás azt jelenti, hogy nem más végzi el a feladatot, hanem az, aki kapta. Segítséget kérhet a másiktól (jó diáktól), de az nem oldhatja meg helyette. A csoport egymásrautaltsága azt is jelenti, hogy az osztályrangsorban hátrébb álló is szóhoz jut a kiscsoportos foglalkozás során.

Mikor lehet hatékonyan használni a KIP-et?

Amikor egy anyagrészt összefoglalunk, rendszerezünk, feldolgozzuk, elmélyedünk benne akkor biztosan érdemes ezt használni, ugyanakkor átgondoltan lehet használni új ismeretek megszerzésére, átadására is. Továbbra is használható más munkaforma, például frontális munka is.

Milyen tantárgyak esetén használható a KIP?

Lényegében minden ismeretek alkalmazását igényő tárgy esetén használható. Eddig középiskolában idegen nyelvi órán, matematika órán, informatika órán, szakmai alapismeretek, magyar órán vannak példák a használatára.

Milyen hatékonyságú lesz a tanulás?

Kutatások bizonyítják, hogy a hagyományos tanítás (frontális munka) körülbelül 15-20%-os hatékonyságú, vagyis az elhangzottaknak csak ekkora aránya hasznosul. Ebben az esetben igaz, hogy egy diákra kevesebb anyag jut, de azt legalább megtanulja, mert elvégzi a tanuláshoz szükséges gyakorlati feladatokat. Mi felnőttek, amikor az egyetemen elmentünk vizsgázni egy tárgyból, a vizsgára mindent tudtunk, de a vizsga után egy héttel a részletek homályba vesztek, ugyanakkor ha szükség volt a tudásra, akkor meg tudtuk keresni.

Az tisztán látszik, hogy az ilyen fajta feladatok gyakran internetet igényelnek. Honnan lesz a diákoknak internetjük?

Ha a teremben van olyan számítógép, amelyen van internet, akkor azt használhatják a diákok. Ha van a diákoknak okostelefonja (majdnem mindig van) használhatják azt is! Miért is ne? Ahhoz értenek valamennyit, azt tudják használni. A tanárnak a neten utána kell nézni, hogy hol találhatók meg a szükséges ismeretek.

Nem szabadul-e el a "pokol" egy KIP-es órán?

Várható, hogy a diákok hangosabbak lesznek, mint a szokásos, ugyanis izgatja őket a feladat és valószínűleg egymással és a tanárral is több lesz a kommunikáció, mint szokásos. Márpedig ez a cél. Ez pedig zajjal és a rend kis felborításával jár.

A módszer haszna

A diákok közötti státusz, rangsor kialakulását már korai szakaszban felismerhetővé teszi.
A diákok közötti együttműködést elősegíti
A diákok ismeretlen, nem közismert képességei felszínre törhetnek, mert a kis csoport együttműködése csak így lehetséges.
A csoporton belül a feladatok kiválasztásánál mindenki azt választ, amiben a legjobb, ezért ez a képessége még jobb lesz, de a gyengébbek is fejlődnek, mert a csoporton belül megfigyelhetik, utánozhatják, mintaként használhatják a jobbakat.
A KIP-es órákon a csoportoknak olyan feladatokat kell adni, amely a különböző intelligenciaterületeket veszi igénybe (mozgásos, téri-vizuális, zenei, társas, nyelvi, logikai). A diákok a saját képességeiknek megfelelő területet fogják választani.
a KIP-es órák haszna közép és hosszú távon mutatkozik meg, ugyanis a pozitív megerősítés, a sikerélmény az addigi kudarcos, nem elfogadott diákokat is a közösség hasznos tagjává teszi és ezáltal integrálja.