A teniszpálya zónái
Védekező zóna: Az alapvonaltól kb. 1m-től induló rész a védekező zóna. Ha az ellenfél erőseket, hosszúakat üt, akkor kell innen visszaadni a labdákat.
Neutrális zóna: Ez az alapvonaltól számított 1-m-ig terjedő rész. Ezen a részen a labdákat kényelmesen lehet visszatenni a másik oldalra, ha az ellenfél körülbelül hasonló erőt képvisel.
Agresszív / támadó zóna / senki földje: Az alapvonal és az adogatóudvar közötti rész. Támadáskor a játékos belép a pályára és körülbelül az adogatóudvarig léphet előre, hogy az ellenfelét letolja a pályáról. Innen lehet hatásosan rövid kereszteket vagy lapos, támadóütéseket indítani. Ha az ellenfél nehezen üti vissza a labdát vagy erősen üti vissza, akkor is előre kell lépni a háló közelébe az adogatóudvaron belül.
Semleges játékhelyzetben ez a senki földje (No man's Land). Az ellenfél támadó ütése esetén a játékosnak kevés ideje van, hogy jól visszaadja a labdát. Röptézni túl távol van a hálótól. A magasabban jövő labdákat lendített röptével tudja visszaadni, a mi a legnehezebb ütések egyike. A gyengébb labdák a játékos lábához érkezhetnek, amit elég nehéz visszaadni. Talán csak droppolva lehet, ami meglehetősen bizonytalan ütés fajta.
Befejező / röptéző zóna: A háló és az adogatóudvar vonala közti terület. Single játéknál akkor szabad ide bejönni, ha a másik egy háló mögötti labdát tesz le, vagy a támadó ütés után előremozgunk, hogy befejezzük a labdamenetet.
Páros játék esetén gyakori, hogy az éppen nem szerváló játékos a háló mögé áll, hogy a visszajövő return-t a hálónál le tudja csapni. A röptézésnél fontos az ellenőrzési pont is
Akkor szabad ide csak belépni, ha a másik játékos valamiért rövid labdát adott és mi le akarjuk támadni. Ekkor előremozdulunk és letámadjuk a labdát, majd utána rögtön mozgunk előre a hálóhoz röptézni. Az alapvonalhoz hátramenni lassabb, nehezebb...
