Az alábbiakban az akkordok funkcióira és az akkordok szerepére fogunk egy kicsit kitérni.

A példák a C dúr és/vagy az A moll hangnemben lesznek, mert ezekben a hangnemekben nincsen előjegyzés. 

Egy akkord funkciói lehetnek

(T)onika - a megnyugvás, nyugvópont, a feloldozás érzetét kelti. Erre a funkcióra oldjuk a feszültséget. A hangnem I. foka

(S)zubdomináns - A hangnem IV. foka

(D)domináns - Uralkodó jellegű hangzat és a befejezetlenség érzetét kelti. A hangnem V. foka.

Akkordok fordításai

Amikor egy akkordot leírunk, akkor elmondjuk a hangokat. Például a C dúr hármashangzat: C, E, G. Ez az alap, ugyanakkor ez is C dúr akkordot jelent: E, G, C' és ez is: G, C, E.

Ugyanazok a hangok, ugyanaz az akkord, de mégsem szólnak ugyanúgy. Ezek az akkordok fordításai.

Mivel 2020. februárjában bezárt a világ a COVID miatt, ezért a 2020-as szezonból a két napos Donovaly volt csak meg, az igazi egy hetes túrát sajnos kihagytuk. 2021 decemberében - majdnem két év után eljutottam Eplénybe. Aki ismeri, az tudja, hogy Eplény olyan, mint a magyar narancs, hasonlóan néz ki, de nem az igazi. Egy pálya volt nyitva, ott volt hóágyúzott hó, mindenhol máshol barna táj. A pálya kb. 1,5 km hosszú és kék nehézségű. Nem túl széles, de nem is túl keskeny. Tanulni ideális.

2020-ban új időszámítás kezdődött. A világ megváltozott. COVID, bezárkózás. Majd 2021 elején új élet jött a világra. Ez egy új kor... Igaz történetek (vagy valami hasonló...)

A világegyetem története látható az alábbi ábrán.

Az ősrobbanás utáni milliomodik másodpercre visszatekintve nem voltak atomok, sőt atommagok sőt neutronok és protonok sem. Az anyag kvark-gluon plazmaként töltötte ki a világegyetemet.

A fizika négyféle kölcsönhatást ismer. Az elektromágnes kölcsönhatást, az atommagokat összetartó és a protonokat stabillá tevő erős kölcsönhatást, illetve a bomlásért és a neutrínókért felelős gyenge kölcsönhatást. Ezeket a részecskefizika Standard Modellje írja le.

A gravitáció a negyedik kölcsönhatás, de annak a magyarázata semmiféle módon nem illeszthető a másik három kölcsönhatáshoz.

A protonoknak és a neutronoknak is van belső szerkezete. Ütközési kísérletek során kiderült, hogy nagy energiájú ütközések esetén a protonban 3 szórócentrum is található. A szórási kísérletekben rengetek különféle tulajdonságú részecskék jelentek meg. A ritka részecskéket mezonokonak hívták, a többieket barionoknak.

Érdekesség, hogy a rengeteg részecskét egy matematikai modellel értelmezték és a részecskék közötti kölcsönhatásoknak megfeleltettek matematikai műveleteket és kiderült, hogy a matematikai modellbe beleillik minden felfedezett részecske.

A magerők közvetítéséhez - csakúgy, mint az elektromágneses kölcsönhatásnál - szükséges egy részecske. Ez a Pi-mezon (Pion)

P-mezon (töltött):

• m_pion = 139,57 MeV/c²
• Elektromos töltése: ±
• spinje: 0

P-mezon (semleges)

• m_pion = 135 MeV/c²
• Elektromos töltése: 0
• spinje: 0

További nehéz részecskéket találtak kozmikus sugárzásban. Ködkamrákban észlelték őket, különböző reakciókban vettek részt.

A XX. század első felében több elméleti fizikus "játszadozott" a fizikai tényeket leíró egyenletekkel és ennek eredményeként megjósolták, hogy létezhetnek olyan elektronok, amelyeknek pozitív a töltése. ezeket pozitronoknak nevezték el, amelyet a kísérleti fizikusok 1932-ben detektáltak is.

Miután kiderült,m hogy a fotonok (fény) kettős természetű, azaz részecskeként és hullámként is viselkedhet felvetődött az a kérdés, hogy más anyagok is viselkedhetnek-e időnként hullámként.